Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 1. szám - Máté Imre: Befelé burjánzó érzelemvilág

tálán. Ennek ő tudatában van, ezért is adta feltehetőleg az „Örök párbeszéd” címet könyvének, amelynek legszebb ciklusa a „Végtelen szerelem” című. Az imádott nő karjain, ölén kívül marad a gazdaságtan, a politika, ott a költő dalnok és gyöngéd férfi lehet.

A „párbeszédhez” Báger megtalálta a megfelelő formát is. Az ősi nyugatdunántúli táltos szópárbajok „ráfelelőinek” módján vív meg a kétéltű ember két lelke, - a költő Bágerben. A dalpárbaj ismert mindenütt körben a Földön, a paleolitikus hagyományú kultúrákban, az eszkimóban, japánban és az uráli népek kultúráiban is. A Kalevala hősei is „ledalolják” egymást. Ez a fajta költői párbeszéd fegyelmet és leleményességet kíván, tehát tömörséget. Ezt Báger Gusztáv az „Őrök párbeszédben” ügyesen alkalmazza. Egyébként sem tartozik az irodalmi szószátyárok széles táborához. E kis kötet, mely megérdemelné azt is, hogy ne hulljanak belőle hanyag kötés következtében a lapok, három évtized verseinek válogatása.

„Több égi dalt hogy megtaláld újra hited.”- hirdeti Ars poeticájában, és nagy kár volna, ha ő maga nem ehhez igazodnék, ha ez a kötet csak kiruccanás volna az irodalomban. Ez a kötet fogadtatásán is múlik. Legkönnyebb a műveltebb művészt elnémítani, mert az alulról jövő hang mindig a megnemértés hangja, s a ,hangok” többsége alulról harsan fölfelé. A hordószónok költők között vajon előbbre visz e a pannon szellemi magaslat receptjei, mely szerint.

„Semmi mást ne tegyél csak fejjel törd meg a felhők menetét a tavon és időzz el így hosszan.” -?

E négy sor magában elegendő volna ehhez, hogy szerzőjére figyeljünk. Tartalmát tekintve a nyugat-dunántúli táltosok ősi életképesség-receptjének költői szublimátja, mely szerint érezz, gondolkodj és engedd szabadjára képzeletedet, akkor tiéd a jövő, és elfogadhatod hozzá saját múltadat.

94