Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 10. szám - Szepesi Attila: Régi Kalendáriumok; Lózung; Gulácsi Lajos; Cökxpon; Limlomok; Disznófej, kecskeláb; Virágtündérek (versek)
Lózung Mindegy, vesztünk-e vagy nyerünk, majomülep a címerünk. Törvény, zene, mindegy nekünk, azok voltunk, akik leszünk. Azok leszünk, akik vagyunk, nyálunk csorog. Nem változunk. Üdvösségünk ivás, falás. Mint vadak, el sem kárhozunk. Az üdvözül, aki lehull. Árnyunk csontvázak közt kinyúl. Varjakkal zúdul ránk az ősz, fogyó szavunkkal alkonyul. Arcunk nélkül adat leszünk, limlomokat adunk-veszünk. Haladunk diadalmasan, majomülep a címerünk. Gulácsy Lajos: Cökxpon Hogy mit jelent e hét betű a cégéren? Nem tudható. Csak annyi biztos, zúg a szél és nagy pelyhekben hull a hó. CÖKXPON: talán az elmúlás, talán a gyűlő éjszaka. Talán amit nem tudni épp: a Káliyuga jelszava. A C: a borzas rémület, az Ö: a végső ámulat. A K: a gazdátlan jelen, az X meg: a kardmarkolat. 887
