Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 9. szám - Beke György: Fogság (filmnovella)

GASPAREKNÉ Ne butáskodjék, jóember. Kérdezni szeretnék valamit magától... Kérdezték-e az uramról a rendőrségen? BALÁZS A maga urának a nevét ott hallottam először életemben. GASPAREKNÉ Tehát kérdezték róla... És adott-e írásban valami nyilat­kozatot az uramról? BALÁZS Tudja meg, hogy megérdemelte volna. GASPAREKNÉ Tehát nem adott! Szerencséje! Mert jaj lett volna magának! Az uram gyöngébb, tudom, de akadnak itt markos legények, akik jó pénzért szétvernék a fejét. BERTA Nem elég, hogy az ura megrabolta Balázst, meg is öletné? GASPAREKNÉ Biztosan tudni akarom, hogy nyilatkozott-e az uramról? BALÁZS Már csak azért sem, mert a rendőrtiszt úr megmagyarázta: ak­kor magamat is feljelenteném. Mivel az ura cinkostársa vagyok a fekete­munkában. GASPAREKNÉ (Borítékot ad át.) Fogja. De ne kezdje számolni itt, az utcán. Nyugodjon meg, annyi pénz van a borítékban, amennyit kialkudtak. Egy forinttal se kevesebb. De ezek után örökre elfelejti, hogy egyáltalán látta az uramat! 7. Vasúti kocsi belseje BelsőIÉjszaka (A másodosztályú kocsi tele utassal. Soknak nem is jutott ülőhely. Javarészt Erdélybe tartó vándormunkások, kis­stílű csempészek, feketézők. A férfiak kártyáznak, sört isznak, a nők trécselnek. Egy diákfiú elmerülten olvas az ablak mellé húzódva, nem törődve a zsivajjal.) BERTA Rég elhagytuk Szolnokot, de te Pesttől idáig egy szót sem szóltál, Balázs. BALÁZS Nem hallod, hogy mennyien beszélnek itt helyettem? BERTA Látszik rajtad, hogy békétlen a lelked. BALÁZS Ott voltál, hallottad, amikor a százados megkönyörült rajtam. Bár ne tette volna! Ahogy beszélt, azzal megalázott. Mintha nyomorult koldus lennék, aki nem tudnám megfizetni a bírságot... Nekem akkor az járt az eszemben, hogy eddig négy hold földet vásároltam otthon a pesti keresetemből. Miért kell megalázni a szorgalmamat? Régen megbecsülték, aki szeret dol­gozni és nem iszik, nem kártyázik. Aki a családjának gyűjt. Már a nyelvemen volt, hogy megmondjam a századosnak: „Tiszt úr, rójja csak ki a büntetésemet. Összeszorítom a fogaim, de kifizetem. Legfennebb eladok otthon egy hold földet. De ne nézzen le, mert nem vagyok alábbvaló senkinél. Még ezen a gőgös Budapesten sem!” BERTA Örülök, hogy nem feleseltél, Balázs. A korholást elfelejted, a földed megmarad. BALÁZS Ezentúl önmagámmal fogok feleselni. Én többé nem jövök át ide, feketemunkára! BERTA Túl nagy önérzet ahhoz, hogy tartós legyen. Hamar szertefoszlik, Balázs... (Mielőtt a férje felelhetne, nyílik a fülke ajtaja.) HATÁRŐR Kérném az útleveleket. Határellenőrzés! 781

Next

/
Oldalképek
Tartalom