Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 9. szám - Chak István: Kaptár, azaz: "valahonnan valahová"
- Nem tudom. Színházban előre számolni nem szabad, de - mint rendező - kötelességem, hogy előfeltételezéseim legyenek. Piacon játszódó, élő, színes és vad a darab... Egy találkozásra számítok a közönséggel, arra, hogy leköti és feszült játékká válhat ez az előadás. Erre számítok. Le is kopogom!- Számíthatsz is, hiszen parádés a szereposztás: Farkas Ignác, Kubik Anna Jászai-díjasok, Egervári Klára Érdemes művész, Weltmann Gyuri, akik így hirtelen eszembe jutnak, s rögtön elnézést kérek a többiektől, hogy rájuk - egyelőre! - nem emlékszem. Égy szereposztást azonban megmosolyogtam - talán a művésznő megbocsátja nekem, ha előhozakodók vele: hogy lehet egy Egérnek ilyen tipikusan kutyanevet adni, Csöpi?- Ő egy piaci asszonyt játszik ebben a darabban. Már benne volt az én dramaturgiai egyensúlyomban ez a szerep, de amikor elkezdtem írni, jutott eszembe: nőt kellene ebből a fiatalemberből csinálni, s hogy az Egervári Klárikát nem szabad kihagyni ebből az előadásból. S akkor változott meg a dolog. Utána már csak azzal törődtem, hogy a dramaturgiai egyensúly megmaradjon. Úgyhogy, én betuszkoltam Egervári Klárikát. Változtatott a dramaturgiai képleten ugyan az ő megjelenése, de utána helyrehoztam.- Nehéz lett volna kihagyni őt szerintem is. Mire gondolok: Balikó Tamás pl. a Szerelem rendezésekor nem élt azzal a lehetőséggel - talán nem tudott róla -, hogy Klári első bevonulásakor nyíltszíni tapsot szokott kapni, s ez nem kis mértékben megszabja, megszabhatja a fogadtatás hangulatát.-Mindenesetre az én darabomban, ha nem is mindjárt az elején, de hamarosan megjelenik, s nagyon örülnék, ha a közönséget közelebb vonzaná. Ebből a szempontból jó helyen van ő...- Ó lesz a fűszere... ?- Nem, hanem az elején van, s jó az elején már megállapodni a nézővel. Ebben a megállapodásban biztos sokat segít majd az ő megjelenése. Most éppen azon gondolkoztam, hogy jó helyen van-e az ő megjelenése? Igen, jó helyen van. Az első öt percben már ott van.- Most váltsunk „szerepet7 Hírlik az is, visszatértek a Jiezdetekhez”: több bemutató, több helyszínen. Ugyan úgy, ahogy az elején. Adódik az egyik kérdés: valamilyen formában visszatér-e a Ruszt-korabeli színház?- Néhány fontos vonásában igen, ami abból áll, hogy nem csak a színházépületben lesznek előadások. Ezt a Ruszték azért csinálták, mert nem volt még kész az épület, tehát előévadot tartottak. Aztán kiderült, hogy ez nagyon jó dolog, mert másféle előadásokat lehet rendezni. A nagyszínház ui. kötelez bizonyos színjátszásra, a bérleti előadások nézői elvárnak valamit, s egy határig a nézővel kell tartani. De más a helyzet a Városi Művelődési Központban, az idejáró nézők a miénk, ők hagyják magukat vezetni, nekik lehet másféle előadásokat is tartani, szokatlanabb környezetben. Nagyon jól bevált a tavalyi évadban egy gyárépületben a Liliom előadás, ami nagyon meghatározta, nagyon szabaddá tette. Szeretnénk ilyeneket! Sajnos ez a hely már nem alkalmas színjátszásra, mert lebontják, ezért a Városi Művelődési Központban szeretnénk legalább két előadást megrendezni.- A másik: úgy hallottam, Ruszt József fontolgatja leköltözését Zalába. Gondoltok-e ővele?- Ezt még nem lehet pontosan tudni, és még azt sem, mennyire komoly ez a szándék. Azt megtanultam, színházban az ember addig ne tervezzen, 757
