Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / Különszám - Csikány Tamás: Vécsey Károly tábornok

keztetni. A hölgy mindenhová elkísérte a tábornokot és vele élt a temesvári táborban is. Ezen a kapcsolaton többen megbotránkoztak, egyrészt erkölcsi okokból, másrészt pedig általános vélemény volt az, hogy nők jelenléte a csapatoknál egyáltalán nem kívánatos. Ez megbontja a fegyelmet és elvonja a katonák figyelmét a legfontosabb tennivalókról. Vécsey esetében is hasonlóan ítélt a közvélemény. Leiningen-Westerburg Károly még 1849 februárjában a következőket írta erről a kapcsolatról: .Azonkívül magával vitte maitress-ét, kinek befolyása igen sok dologban érezhető volt”. Az ilyen természetű kapcsolatok persze egyáltalán nem voltak kivételesek ebben a korban, azonban az, hogy kivel összefüggésben emlegették, rendszerint más okokra, indítékokra vezethető vissza.

Vécsey Károlyt, ha eltekintünk a legtöbbször politikai motivációjú kritikáktól és tisztán mint hadtest-, várostromot irányító parancsnokot ítéljük meg, azt mondhatjuk róla, hogy egy jól szervező, a tisztjeit rendkívül ügyesen kiválogató, a beosztottjairól mindig gondoskodó, határozott tábornok volt. Bár lovassági alapképzettséggel rendelkezett, magas szintű katonai műveltségét mutatja, hogy a várharcokban is kiválóan megállta a helyét. Feladata kevésbé volt látványos, de legalább olyan feszültséget és munkát igényelt, mint a hadjáratokban résztvevő társaié. Ezt Kossuth is elismerte, amikor Temesvárnál járt, pedig ő is úgy indult el, hogy megsürgeti az ostromot.

Vécsey tábornoknak a szabadságharc alatt talán kényelmesebb élet jutott, mint tábornoktársai zömének, viszont talán az ő halála volt a legszörnyűbb.

Az 1849-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját ünnneplő különszámunk létrehozásához a Nemzeti Kulturális Alap külön támogatást nyújtott.

Folyóiratunk 1998. évi számainak megjelentetéséhez a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatást nyújt.

616