Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Rosonczy Ildikó: "Egy maroknyi elkeseredett ember" - A Tömösi-szoros és Brassó fellegvárának bevételéről
ROSONCZY ILDIKÓ „Egy maroknyi elkeseredett ember” A TÖMÖSI-SZOROS ÉS BRASSÓ FELLEGVÁRÁNAK BEVÉTELÉRŐL I. Ferenc József 1849. május 12-én kiáltványban jelentette be, hogy az orosz cár a ,közös ellenség” legyőzésére hadait megindítja Magyarország ellen. „Az ő hadi seregei a Mi kívánságunkra és Velünk tökéletes egyetértésben jelennek meg Magyarországon avégett, hogy hatalmunk minden erejével egyesülve a vidékeiteket pusztító háborúnak gyorsan véget vessenek.” - közölte hűséges alattvalóival. I. Miklós, minden oroszok cárja Fjodor Ivanovics Paszkevics varsói herceghez, akire az intervenciós sereg főparancsnoki tisztét bízta, a következő sorokkal fordult. ,A jelenlegi helyzetben, úgy gondolom, valóságos segítséget kell nyújtanunk, nem elszigetelten, hanem az összes számításba vehető erőkkel, úgy, hogy a várt siker kétségtelen legyen... Isten nevében orosz módra, gyorsan csapj le ellenségeinkre. Ne kíméld a csőcseléket!”1 A cár a Magyarországra bevonuló katonáihoz június 13-i hadparancsában szólt: „Segíteni megyünk szövetségesünknek, elfojtani azt a lázadást, melyet tizennyolc évvel ezelőtt Lengyelországban már levertetek, s most Magyarországon újból fellángolt. Isten segítségével ugyanolyan pravoszláv harcosok vagytok, amilyenek az oroszok mindig és mindenhol voltak: félelmetesek azok számára, akik ellenségei mindennek, ami szent, de nagylelkűek a békés lakossággal szemben. Ezt várja tőletek uralkodótok és a mi szent Oroszországunk.”1 2 Ajól képzett, fegyelmezett orosz hadsereg volt Európa, de talán az akkori világ legnagyobb hadserege. A Magyarország elleni intervenció ténye, melyet hosszas tárgyalások előztek meg, ezt a haderőt lendítette mozgásba. Az osztrák udvar ugyan megelégedett volna kisebb létszámú, néhány ezer fős orosz segédhaddal, amelyet osztrák parancsnokság alatt látott volna szívesen, a cár azonban valóban „az összes számításba vehető erőkkel” kívánt bevonulni Magyarországra, olyan erővel, amely az osztrák hadseregtől függetlenül is képes eldönteni a háborút. Tömeges csapatmozdulatokra, haderő átcsoportosításokra került sor a Kaukázustól kezdve Moszkván át egészen a Baltikumig és Orosz-Lengyelországig. E hatalmas hadseregnek mintegy egynegyede, 1 Alekszandr Petrovics Scserbatov: Paszkevics Magyarországon. Bp. 1984. 271-272. 2 u. o.: 360 573
