Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Kovács István: Arad 1848. december 4-i ostroma lengyel önkéntesek és egy császári mérnökkari tiszt szemével
KOVÁCS ISTVÁN Arad 1848. december 4-i ostroma lengyel önkéntesek és egy császári mérnökkari tiszt szemével Az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. október elején elrendelte, hogy „minden hazabeli vár ... a magyar háromszínű lobogót” hét napon belül kitűzze. Ez az intézkedése kapcsolatban állott az Ausztriával bekövetkezett nyílt szakítással. A Lamberg meggyilkolásáról tudomást szerzett Johann Berger von der Pleisse báró altábornagy, az aradi vár parancsnoka a kialakuló válságos helyzetet érzékelve - az OHB felhívásával szinte egyidejűleg - a nemzetőrséget távolította el a várból, s a várost szólította fel, hogy a császár iránti hűsége jeléül tűzze ki a fekete-sárga lobogót. Miután a polgárok nem tettek eleget az ultimátumnak, az osztrák várparancsnokság elrendelte a város módszeres ágyúztatását. Október 22-én 500 vasgolyót és gránátot lőttek ki O- és Újaradra. Zömmel középületek és lakóházak estek áldozatul a XX. századi terrorbombázásokra emlékeztető lövetésnek, amely rendszertelen időközökben meg-megismétlődött. Máriássy János őrnagy, a tiszántúli nemzetőrség Nagybecskerekre küldött parancsnoka október 9-én utazott át Aradon. A veszélyesnek ígérkező helyzetet érzékelve jelezte az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, hogy Aradon nagyobb szükség lenne rá. így lett a szerveződő ostromsereg parancsnoka. Az aradi vár a császáriak kezén magában is veszélyes volt. Igazán azonban az tette azzá, hogy a közelében még tekintélyesebb erődítményrendszer volt az osztrákok birtokában. Temesvárról van szó, amely a szerb felkelés fontos támaszpontjának bizonyult, de a román népfelkelőknek is támogatást nyújtott. Ahhoz, hogy a temesvári várat hatékony ostromzár alá tudják venni, minél előbb el kellett volna foglalni az aradi várat. Több sikertelen kísérlet után Máriássy belátta, hogy a várat csak módszeres lövetés és szabályos ostrom révén veheti be. De mivel se megfelelő ostromszerei, se ostromágyúi nem voltak, december 3-ról 4-re virradó éjszaka még egy utolsó kísérletet tett az erőd meglepetésszerű elfoglalására. December 3-án délután érkezett meg az aradi táborba a Pesten szerveződő lengyel légió, hivatalosan a lengyel-magyar zászlóalj első két százada. 551
