Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / Különszám - Hajagos József: Komárom 1848 szeptemberétől decemberig

jégtörők építésére, erről beszámolt Török Ignác erődítési igazgató az OHB-nak írt december 2-i jelentésében. Jelentése szerint a jégtörők építése még folyamatban volt. így a hajókon való raktározás nem valósult meg. November 22-én Sárközy azt jelentette, hogy a vár és a város raktárai teljesen megteltek. Jankó és Sárközy úgy egyeztek meg, hogy a Komáromba érkező gabonameny - nyiséget továbbszállítják Pestre. Csány a komáromi raktárak telítődésének nehezen adott hitelt, s Jankót felszólította az erőd kazamatáinak újbóli megvizsgálására. Jankó azonban ismét megerősítette korábbi jelentését. December 4-én Halasy és Sárközy azt jelentették, hogy Komáromban már nincs hely, de pl. az Esztergom megyei Mocson két raktár is van, s ott el lehetne helyezni a felesleget.

Sárközy november 22-i jelentése ellenére újabb és újabb gabonaszállítmányok érkeztek Komáromba. A beérkező gabonák pontos mennyiségét csak 1848. december 1-től 1849. január 13-ig ismerjük. Ezen időszakban 55 777 pozsonyi mérő gabonát helyeztek el Komáromban, tehát majdnem háromszor annyit, mint amennyit november 10-én Sárközy elhelyezhetőnek vélt Komáromban. Azt is ismerjük, hogy ezt a mennyiséget hol helyezték el. A legjelentősebb mennyiséget (8400 mérőt) a református iskolában helyezték el, de került az evangélikus iskolába és a benedek rendiek kolostorába is. Ezen kívül 32 magánszemély kereskedelmi lerakatában és azok lakóházaiban is helyeztek el gabonát. Köztük találjuk Komárom több prominens személyiségét, így pl. Száky Zsigmondot, Csetke Mihályt, Kalicza Zsigmondot, Beliczai Edét, Csóka Ignácot, Berki Sándort, Jókai Károlynét és Sárkány Istvánt. Azt csak sejthetjük, hogy a vár kazamatáinak, a vermeknek és más raktáraknak a telítődése után december 1-e előtt is helyezhettek el gabonát magán- személyeknél. Az összes Komáromban elhelyezett gabonamennyiséget nem ismerjük. Ha az ismert 55 777 mérőhöz hozzáadjuk a november 10-én megnevezett 20 000 mérős raktározó kapacitást, akkor minimum 75 000 mérő, de feltehetően azt jelentősen meghaladó volt a Komáromban elhelyezett gabona mennyisége. Arról is csak szórványos adatok vannak, hogy honnan, milyen mennyiségű gabona érkezett Komáromba. Ocskay Rudolf alispán december 12-i jelentése szerint Nyitra vármegyéből addig 15 000 mérő gabonát szállítottak Komáromba. A Pozsony környéki uradalmakból 19 239 mérő gabonát szállítottak be, ebből a mennyiségből azonban 7103-at, tovább szállítottak Pestre. A december 1-től január 13-ig elhelyezett gabonának több mint a fele Nyitra megyéből (30 186 mérő) származott. Nyitrán kívül szállítottak Pozsony (13 548 mérő), Komárom (9207 mérő) és Esztergom megyéből (1000 mérő) is.

Azt sem kerülhetjük ki, hogy Komárom mennyire felelt meg a raktározási céloknak. Tudjuk, hogy január és február folyamán a kazamatákban tárolt gabonákra komoly veszélyt jelentett a Duna és a Vág jeges áradása. Március 20-tól pedig az ostromágyúk tevékenysége jelentett veszélyt a magánházakban tárolt gabonákra. A magyar főhadsereg mellett működő főhadbiztos, Danielisz János ezredes 1849. május 5-én azt jelentette a Komáromban tárolt gabonáról, hogy ,/z raktárak szűk volta miatt a szokottnál magasabbra halmozva találtatnak úgy, hogy némelyek megromlásátúl” tartani kell. Alegrosz- szabbaknak a megőrlését, s a liszt elszállítását április végén rögtön el is rendelte. Komáromról pedig, mint élelmezési bázisról azt jelentette, hogy az nem

532