Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Hajagos József: Komárom 1848 szeptemberétől decemberig
a vár szükségeire vágatott, azokat ide szállította”. Ez megnyugtatóan nem rendezte a katonák tűzifa ellátását, mert a tél folyamán számos panasz érkezett a polgári lakosoktól, hogy a katonák eltüzelik fáikat és partra vetett tutajaikat. Az eró'dítmény élelmiszerkészleteinek feltöltésén túl szólnunk kell arról is, hogy Komáromot érintette a dunántúli és a nyugat-felvidéki gabonakészletek felvásárlása. Ezzel Kossuth 1848 november elején Nemeskéri Kiss Miklós nemzetőr őrnagyot, majd november 10-én Jankó Vince kormány- biztost bízta meg. Tevékenységének felügyelete Csány László feladata volt. Jankónak előbb a mosoni, majd a győri raktárakat kellett kiürítenie, s az ott található gabonát Komáromba szállítania. A komáromi raktározási lehetőségek azonban nem feleltek meg az előzetes elképzeléseknek. Sárközy József már november 10-én azt jelentette Kossuthnak, hogy Komáromban csak 20 000 pozsonyi mérő számára van raktározási hely. Több komáromi kereskedővel való tanácskozás után azt javasolta, hogy a város és a Duna- sziget között 15 jégtörő hajót kellene felállítani, s ezek mögött 500 hajón lehetne elhelyezni az ideszállított gabonát. A jégtörők elkészítési költségét 5000 forintra becsülte. Kossuth elfogadta az ötletet, s egy szakértő egyént küldött Komáromba. Egy másik jelentésében Sárközy arra hívta fel Kossuth figyelmét, hogy a gabonakereskedők nem szívesen adják el gabonáikat a piaci középáron, arra viszont hajlandóak, hogy saját költségükön, saját hajóikon az elkészülendő biztos rekeszekben tartsák” azt. A kilátásba helyezett jégtörők novemberi elkészítéséről nincsenek adataink. Komáromban valóban sor került Kirohanás Komáromból 1849. február '24-én 531
