Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / Különszám - Hajagos József: Komárom 1848 szeptemberétől decemberig

HAJAGOS JÓZSEF Komárom 1848 szeptemberétől decemberig Komárom helyzete 1848 március-szeptember A komáromi erődrendszer 1848 tavaszán a korszerűsített Ó- és Újvárból, a Csallóköz irányából biztosító Nádor-vonal, valamint a Vág- és a Dunai-hídfő' (Csillagsánc) erődítményeiből állt. A felsoroltak mindegyike nem volt teljesen kész, mivel a Nádor-vonal öt bástyája közül egy még építés alatt volt, a Vág felőli részei pedig csak a tervezés állapotában voltak. Tehát ez még nem a későbbi, a XIX. század 2. felében teljesen kiépített erődrendszer. Azonban 1848-as készültségi állapotában is a Habsburg Birodalom legjelentősebb erődítményei közé tartozott. Egyaránt uralkodott a Duna északi és déli part­ján. Hasonló jelentőségű és kiterjedésű erődítményekkel a Habsburg Biro­dalom csak Eszak-Itáliában rendelkezett, az úgynevezett „várnégyszöget” (Mantova, Verona, Legnano, Peschiera) alkotó erődítményekkel. Komárom bővítésére és korszerűsítésére több terv készült, de ezek kivitelezése a nádor­vonali építkezések kivételével szünetelt, magas költségei és nem utolsó sor­ban azért, mert béke volt, ami nem tette létfontosságúvá a nagyobb ütemű erődítést. A békeállapotnak megfelelő volt az erődítmény funkciója és felszereltsége is. Őrségét 3 zászlóalj - a 19. Schwarzenberg-gyalogezred 3., a 32. Estei Fer- dinánd főherceg-gyalogezred 3., illetve a 62. Turszky-gyalogezred 1. zászlóalja -, az 5. Belvardo-tüzérezred egy meglehetősen hiányos létszámú százada (50 fő), valamint a - főleg elöregedett és rokkant katonákból álló - helyőrségi tüzérség (80-90 fő), egy utász különítmény és az erődítési igazgatóság személyzete al-kották. Ezek az alakulatok csak a legszükségesebb helyőrségi szolgálat ellátására voltak alkalmasak. A békeállapotok kifejezője az is, hogy a három zászlóalj sem tartozott azonos parancsnokság alá. A Schwarzenberg- és az Estei Ferdinánd-gyalogezredi zászlóaljak a pozsonyi hadosztályhoz, míg a Turszky-gyalogezredi zászlóalj a budai hadosztályhoz tartoztak. Komárom e csekélynek tűnő helyőrség ellenére, valójában Magyarország egyik legjelen­tősebb garnizonjának számított. Nagyobb helyőrséggel és raktárakkal csak Pest és Buda rendelkezett az országban. Komáromhoz nagyjából hasonló volt még Pozsony, Erdélyben pedig Nagyszeben és Kolozsvár. A komáromi erődít­mény 300-at meghaladó különböző űrméretű löveggel is rendelkezett, amely ugyan meghaladta az előírt 234-et, azonban ezeknek csak egy töredéke volt felszerelve, s elhelyezve. Többségük tüzérségi szertárakban volt raktározva. Békebeli állapotok kifejezője volt az erőd parancsnoka, Friedrich Wilhelm 525

Next

/
Oldalképek
Tartalom