Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Rabár Ferenc: Az eszéki vár 1848-1849-ben
egyes csapategységek tisztikarát, hogy a Kossuth által megfogalmazott új tiszti esküt tegyék le és a megkövetelt nyilatkozatot terjesszék fel. Az eredmény lehangoló volt: 74 személy közül 29-en tagadták meg - a korabeli kifejezéssel élve - a reversalis beterjesztését, és kérték szolgálatból való elbocsátásukat, illetve egyes esetekben az osztrák örökös tartományok valamelyikébe való távozásukat. Batthyány a nyilatkozatot megtagadók nagy részét rögtön elbocsátotta. A sorgyalogsági tisztek útlevelet kaptak Grazig és Pécsen keresztül az osztrák örökös tartományokba távozhattak. A többiek felfüggesztése is megkezdődött. A különleges szaktudással rendelkező' személyeket (orvos, hadbiztos, Katonai Nevelőmtézet parancsnoka stb.) nem lehetett bárkivel helyettesíteni, ezért a kormánybiztos a várban tartotta őket, és kérte az OHB-t, hogy intézkedjen lecserélésükről. December 26-án és 27-én az ellenséges elemektől megtisztított váró'rség a szövegminta alapján letette a hűségesküt. A volt császári tüzérek közül 58-an ezt megtagadták, de egyben azt is kijelentették, hogy tovább akarnak szolgálni. Batthyány Kázmér letartóztatta őket, de tanácstalan is volt, mivel képzett tüzérrel alig rendelkezett a vár. Végül mégis elfogadta szolgálatukat, a honvéd tüzérséghez osztották be őket. Az Eszéken kibontakozó válság hatására az OHB szükségesnek tartotta, hogy a megürült dandárparancsnoki helyre megbízható törzstisztet neveznek ki. A megfelelő katonai és szervezési tapasztalatokkal rendelkező Földváry Lajos alezredest, a 6. hadmegye parancsnokát december 26-án ezredessé léptették elő, kinevezték Eszék dandárparancsnokává, s felszólították, hogy Eszéken minden erejét arra fordítsa, hogy a várat az összes ellenséges elemtől tisztítsa meg és biztosítsa a nemzetnek. Földváry január 11-én érkezett meg Eszékre, és még aznap átvette a dandárparancsnokságot. December folyamán a vár külső helyzetében is jelentős változás következett be. A Verőce megyei bizottmány december 15-i Diakováron megtartott ülése Batthyány tevékenységét törvénytelenné nyilvánította, a magyar várőrség fennhatósága csupán Eszékre és közvetlen környékére terjedt ki. A válságos helyzetben Batthyány rendkívüli hatalommal rendelkező bizottmányt hozott létre, az Eszéki Védelmi Bizottságot. A polgári lakosságtól is megkövetelte az eskü letételét, még a letartóztatásoktól sem riadt vissza. Az eszéki horvát polgárok közül többen elhagyták a várost, ellenállásuk szétesett, szervezetlenné vált. Kísérletet tett arra is, hogy a kedvezőtlen szlavóniai katonai helyzeten változtasson. Az Eszékről kivezető utakon minden irányban állásokat épített ki a határőrvidéki katonaság - Bród felé Vukánál, Diakovár irányában több helységnél, Vinkovcze felé Babotánál, Ténye irányában Terpinjénél és Veránál. Kuzman Todorovi tábornok az Eszéktől kétórányira elhelyezkedő Csepint, mintegy 2000 fővel megszállta, a falut körülsáncolta. December 19-én az eszéki várőrség felderítő hadjáratot” indított, melynek célja az ellenség erejének kipuhatolása volt, illetve amennyiben ez lehetséges, erőinek visszaszorítása. A magyar csapatok két seregrésszel átkaroló műveletbe fogtak, de az ellenség már számított a magyar csapatok közeledésére. Rácz Sándor őrnagy december 19-én Ténye irányában, Derzsemicán keresztül, az erdőket megkerülve, hátulról közelítette meg Csepint. Az ellen509
