Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Rabár Ferenc: Az eszéki vár 1848-1849-ben
rancsnoka kérvényt fogalmazott a Hadügyminisztériumhoz, melyben az ezred áthelyezését kérte, a várerődítési igazgató és a vártüzérség parancsnoka nyíltan megtagadta az engedelmességet, a Wasa és Sándor századok sem tették meg írásbeli nyilatkozatukat. A várparancsnok és a magyar őrség viszont biztosította az OHB-t támogatásukról. Az eszéki polgármester, a várparancsnok, és Baranya megye, majd a Dráva-vonal védelmével megbízott kormánybiztos, gróf Batthyány Kázmér sürgetésére, és Mészáros Lázár hadügyminiszter javaslatára az OHB az engedetlen tisztek eltávolításáról és egy honvédzászlóaljnak a várba vonultatásáról rendelkezett. Ekkor azonban már honvéd csapatok meneteltek Eszék felé. A mindeddig ingadozó Jovics legalább 1000 fó's magyar sereg segítségét kérte Batthyánytól a rábízott vár helyzetének megszilárdítására. Batthyány Kázmér 1848. október 22-én este erőltetett menetelés után 1217 főből álló, 5 ágyúval ellátott seregével bevonult az eszéki várba. Nem sokkal később - még az est folyamán - horvát egységek jelentek meg az alsóvárosban. A kormánybiztos az utolsó pillanatban érkezett. Az eszéki vár helyzetének megszilárdítása (1848. november) Batthyány Kázmér Bunyik báni biztost törvényen kívül helyzete, a megválasztott tisztikart leváltotta, a régi tisztviselőket visszahelyezte hivatalukba. Az alsóvárosból a határőrvidéki katonákat szabályos bekerítő hadmozdulattal űzte ki. A kormánybiztos a várban is egyértelmű helyzetet kívánt teremteni. Már a bevonulása estéjén szigorúan felhívta a tisztikart, hogy tegyék meg hűség- nyilatkozatukat. Minden eddiginél mélyebb válság keletkezett: az erőd a szó szoros értelmében katonai vezetés nélkül maradt. A várparancsnok a tisztségét átadta, a dandárparancsnok állomáshelyét elhagyta, a térparancsnoki hely megürült, az erődítési igazgatás a tüzérségi kar, a Zanini ezred csaknem teljes tisztikara kérte áthelyezését. Az OHB, saját kérésére - és Batthyány támogatásával - a 74 éves Jovics István vezérőrnagyot nyugdíjazta, s helyére a megbízhatónak tartott Friedrich Eder vezérőrnagyot, a Verbászi mozgó hadsereg parancsnokát nevezte ki, aki új állomáshelyét november 23-án foglalta el. Az OHB intézkedett a megürült térparancsnoki hely betöltéséről is, Piringer Mátyás alezredes november 20-án érkezett Eszékre hivatalát elfoglalni. A térparancsnokság személyi állományában még egy fontos - a vár későbbi sorsát befolyásoló - döntés született. A határőrvidéken évtizedekig szolgáló Glavas István nyugalmazott őrnagy tájékozottságával és helyismeretével megnyerte a kormánybiztos szimpátiáját, a hadügyminisztérium számfeletti térszázadosnak nevezte ki. A hibás döntés súlyos következményekkel járt: Glavas kezdettől fogva a vár átadásán munkálkodott. Pénz Miklós őrnagy vette át a várerődítési igazgatóság irányítását. A Zanini gyalogezred tisztikara hat fő kivételével elbocsátását kérte, Batthyány október 25-én Pécsre szállíttatta és útlevelekkel látta el őket, hogy onnan az örökös tartományokba távozhassanak, az eszéki csapatok irányítását pedig Pongrác János alezredes vette át. November végére 507
