Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5-6. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió

1 1\VJÍA

fényekkel. Kissé paradox, hogy az „rontja" el a filmet, ami a novellákat oly filmszerűvé tette: a rendkívüli képi megfor- máltság.

Ezenkívül a filmet egy kissé vontatódnak éreztem. Ez egyik Csáth-novellára sem jellemző, inkább a pergősebb, lazább cselekményszálon futnak az események. Az is írói tehetségét bizonyítja, hogy a látszólag szenvtelen hangnem, a már precíznek tűnő leírás ellenére mindvégig jelen van a novellában. Véleményem szerint „kimaradt" az író a már említett v történetből, nem éreztem azt, hogy Csáth is jelen van, részese az eseményeknek, és ő maga is éppúgy szenved, ahogy a történet szereplői. Csáth teljességgel beleérez szereplői lelkivilágába, szinte ő maga is felkiált, amikor a nagyobbik Witman fiú leszúrja tulajdon anyját. Ez az érzés nekem mindvégig hiányzott a filmből. Akkor hiábavaló volt az operatőr és a színeszek

remek munkája? Nem hiszem. Inkább mindez azt bizonyítja, hogy meg lehet a Csáth-novellákat filmesíteni - és szükség is van ilyen alkotásokra -, de nagyon nehéz Csáth világát a filmvásznon visszaadni.

, Remélem, hogy azért lesz még valaki, aki Csáth írásait fogja filmre vinni. Nehéz munkát vállal magára - ez kétségtelen -, de ha „csak" ilyen színvonalú filmek készülnek, mint a Witman fiúk, már az megérte.

Felhasznált irodalom

Szajbély Mihály: Nagy Magyar írók - Csáth Géza

Csáth Géza: Mesék, amelyek rosszul végződnek - Összegyűjtött novellák

Filmvilág - XL. évfolyam 10. szám