Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 5-6. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió
/VA.1 VtKSfcK guatro Telik a ring. Bukik a nap. Az elöljáró jelt ad: csattan a retesz, berohan a förgeteg. I^ovas döf lándzsákat. Vászonlappal terelik. Palánkba csapnak szarvai. quinto Torpan a fekete förgeteg, megáll, szaladna, nincs hova. A torreádor anyja mellettem ül. Kire vigyázzon szeme, az áldozat bikára, vagy fiára. Én az ember pártján állok. sexto Fárad, nem bírom soká. Bengá, bengá!- ordít a tömeg. Fáj. A penge marba szúr; reccsenés, homokba huppanás. Két ló húzza ki. A fület az anya barátja kapja. Büszkén felemeli. Vörösbort isznak este és eleget. septimo Öt perc és üres a stadion. A nézők visszavedlenek. Rémeik mára mind leszúrva. Lámpa világít. A pikador tarka ingében elvegyül. Tiborcok panaszai Tiborcok panasza: morzsát nekünk, hogy legalább a bajszunkon billegtethessük! \V_ Ellenforradalmár meséli: nehezen állt kötélnek, de azért felakasztottuk! * Balos kérdés: népi írókból lesznek a népir- tók?!-JJobbos kérdés: maga a demokrácia kerékkötője vagy a diktatúra küllője?! \l/ Népnemzeti: zsíros a haja, cipóképe van és hagymaszagú a lehelete. A költő viszonyulása Nem eresz tel a házadba — így udvari költő maradok.
