Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5-6. szám - Molnár Zsolt: Egyről kettőre (vers)

Péntek Megint péntek van. Hol vagy, Robinson? Roncsodon hány búzaszem maradt? Elültetted már? Ha kihajt a kerítésed, szóljál - elmegyek metszeni. Arcképet együtt adunk ­szépen nyírott fűszálakat, barackot és almát, a szó'lo is rákúszik a karóra, a mandulára rájár a cinke ­úgy issza levét, hogy szinte belépusztul. Egyszer így múlunk el, ahogy megszülettünk ­visongva, jajongva. Hangtalanságunkért megfizettünk. Köszönjük a jelenlétet. Összezár bennünket a hatalmas ég. A cordobai mecset éjjel 433

Next

/
Oldalképek
Tartalom