Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 4. szám - Erotika - Alberto Bevilacqua: A tisztaság Erósza

jobban összetörte, mint más férfiakat, akik rájönnek, hogy megcsalják őket, mivel mindig is az - úgymond - normális kapcsolatok hívei voltak.

Ez egyik az olyan esetek közül, amelyek a legjobban elgondolkodtatnak a szexuálpatológia és az érzelmesség közötti elképzelhetetlen összefüggésekről. Camillo Casatinak az volt a rögeszméje, hogy mind fényképeken, mind papíron megörökítse Annával folytatott kapcsolatának erotikus pillanatait és megnyilvánulásait.

Megírta a megrázó Zöld naplót, amit a rendőrség csak részben fedett fel. A naplóban, az egész társadalmat is érintő züllöttségről szóló titkok és jegyzetek szerepeltek. Némelyik bizonyos szempontból figyelemreméltó. Leginkább erre a lépésre volt szükség ahhoz, hogy a sajtó és azok, akik tudomást szereztek a helyzetről, felcsigázzák az érdeklődőket. Ez volt az úgymond „nem ledérek” banális betegességének próbatétele.

„...Ebben az évben, Ischián, egy barátnőnkkel átcsókolózott éjszaka után a nagyajkai a lehető legnagyobbra duzzadtak. Anélkül, hogy Anna bármit is mondott volna, megértettem, hogy meghal a vágytól, hogy megmutathassa őket. Elvittem az elhagyatott partrészhez, ahol nyugodtan várhatott meztelenül egy esetleges járókelőre. Egyszercsak öt fiú érkezett (18-22 évesek), akik már hozzászoktak ahhoz, hogy ezen a helyen gyakori a meztelen külföldi. Anna széttett lábakkal kinyújtózott a matracon. Természetesen a fiúk megdöbbentek és, mintha semmit sem vettek volna észre, körülötte mászkáltak, aztán, hogy meggyőződtek róla, nem lesz semmilyen következménye, közelebb jöttek hozzánk és néztek minket. A nyagyajkai hatalmasak voltak, szinte kétszeresei a normálisnak. Öt perc múlva Anna azt mondta nekik, hogy ne mozduljanak és ne érjenek hozzá, de nézzék, mert ő így akarja. Megérintette magát, először egyik, majd mindkét kezével és legalább negyed órán keresztül maszturbált, és élvezte, amikor a fiúk már alig várták, hogy megérintse őket, és szinte mind egyszerre élvezzenek el. De nem ért hozzájuk és ők sem értek hozzá.

Ami engem illet az erotikával minden rendben, nem vagyok homokos, de nem zavar egy másik férfi jelenléte.”

N. naplója. A színésznőjelölt, aki leginkább saját kíméletlenségének áldozata, különös botrányba keveredett Emíliában. A naplóban részletesen elmeséli egy neves rendezővel folytatott kapcsolatát,»leírja, ahogy szünet és fény nélkül zajlanak a kegyetlen hétköznapok.

„Azt éreztem, hogy úgy viselkedik velem, mint egy sztárral. Kocsit küldetett értem. Kiakasztotta irodája falára a fényképemet és azt mondta, ártatlan arcom komolyságra int... Egyik délután szeretkeztünk. Megcsókolt, megérintette a mellemet és én levetkőztem. Leginkább azért tettem, mert öreg volt és azt gondoltam, hogy egy ilyen korú embert többé úgysem kapok meg. Kíváncsi vagyok, hogyan szeretkezik egy öregúr...”

Ez olyan szokás, amelynek nem szabad megismétlődnie, nehogy másokban nyomot hagyjon ez az alibik nélkül leírt cinizmus, és egy ilyen ellentmondást nem tűrő önigazolás, amely őszintén megvallva végül is ijesztő. Sok, túl sok ehhez hasonló naplót olvastam már. Napról-napra több van belőlük. Sokan, túl sokan vannak azok, akik hasonlóak a rendezőhöz és ehhez a szánalmas lányhoz.

316