Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 3. szám - Bokányi Péter: Néhai PS költő(k) ürügyén
Verset ölnek és feltámadt népet. Esőben ázunk, csontokból egy halom. Sebemre júlia-fíivet tépek, testemből elvérzik a forradalom. 3. sóhajban fátyolban rejtező koponyám serlegébe esővíz szivárog féregitató lett a versek medencéje többé nem kortyol belőlem gondolat nem csillan több arc már a tiéd se arcodon miként indián festéknyomok ráncok rajzai az elmúlás rajzolata a haldokló fiú köztünk van félúton minket keres ő mivé lettünk Júlia 195
/
