Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 2. szám - Szinte Gábor: Két fiatalember aranyfény páncélban, II. Lajos és I. Szulejmán
Szerbiában, sem Boszniában, sem Rodoszon, sehol. Ezt elfelejtjük? Végre volt az ellenségeink közt egy jóakaró is. Szulejmán hadai kifosztották Buda várát. Mátyás még megmaradt értékei mind Isztambulba kerültek. A hadak a falvakból, városokból, amerre mentek, vittek, amit akartak. Sok tízezer rabszolga került a török piacokra. Az Alföld ezekben az években elnéptelenedett. Az elégetett falvak körül hódított a homok és a mocsár. A zöld legelőkkel ékes földek sivár futóhomokká váltak. A további években a megújuló hadi felvonulások Bécs ellen mind újabb sarcot jelentettek. A hódoltságot körülvevő' várakat sorban elfoglalták. A budai tárgyalás után Török Bálintot rabláncon a szultán a Héttoronyba záratta örökre. Mégis inkább csak ellenség? Török Bálint Ferdinánd vezére volt, többször vezetett hadat János király, János Zsigmond apja ellen. Saját jobbágyai is rettegték kegyetlen természete miatt. Az ellenfél hadvezérét fogságba vetni, ha nem is lovagias, de logikus tett. A csecsemő király útjából hárított el a szultán egy veszélyes katonavezért. A szövetségestől ez elvárható. A török hadak zsákmányolása igaz. Háború volt, hosszan tartó hadjáratok. Annak vannak szabályai. A hadj áratoknak nyereségesnek kell lenni, különben a vezető rossz. Szulejmán vállalkozásai csak részben sikerültek. A túl hosszú utánpótlási vonal miatt Bécset nem sikerült meghódítani. Addig tartott a hadtechnikai határ. Ez is többszöröse a korban szokásosnak, de nyereséget fel kellett mutatni. A szulejmáni koncepciónak annyit lehetett köszönni, hogy a hódoltság területén szabadon teijedt minden reformációs irányzat, a török tisztviselők az adó beszedésén túl semmibe nem szóltak bele. Fürdőket építettek, mecseteket, Mátyás várát nem bontották le, azt a felszabadító ostrom lőtte szét. Nem térítettek, nem tanítottak. Hadiút felvigyázói voltak, mint pályaőrök. De Szulejmán alkotása igazában Erdély volt, az önálló, független magyar terület, amely csak adófizetésre és az új, választott fejedelmek bejelentésére volt kötelezve. Kérhetett hadi támogatást, persze pénzért. Ezzel mentette meg a szultán Magyarországot. Nagy anyagi veszteséget jelentett neki, de erkölcsi biztonságot is. Bécs ellen vonuló hadait nem fogja oldaltámadás érni. Az ellenségtől ennyi belátás szokatlan a történelemben. Ezért volt szerencse, hogy a sárba bukó hős, aranypáncélos, ifjú királyt a túlsó oldalról egy magas, sasorrú, összevont szemű, éleseszű, fiatal uralkodó figyelte. Két nagy lélek összecsapásából az ország főnixmadara fel tudott repülni. Fráter Györgynek kétfelé kellett politizálni. Ferdinánd mögött ott volt a spanyol világbirodalom is (ahol nem nyugodott le a nap), hátha összeszedik magukat egyszer. Kettős játékot játszott. Ferdinánddal is békét kötött decemberben Gyulán, János Zsigmond halála után az ország Ferdinándé. (Ha legyőzi a törököt, és ha megéri.) 1542-ben megindultak német segítséggel az osztrák hadak Buda ellen, eredmény csúfos kudarc! Fráter György most már megalkotja az erdélyi fejedelemséget Gyulafehérvár székhellyel, János Zigmond sokáig a királyi-címet viseli. A fejedelemség királyi helytartójává nevezi ki Ferdinánd Fráter Györgyöt. Ferdinánd két sziléziai hercegség évi jövedelmét János Zsigmondnak adja, azt évi 25 000 frt-ra kiegészíti, leányát hozzá adja, Izabella 100 000 aranyat kap. 1551-ben ezért Izabella a koronát átadja Ferdinánd küldötteinek, Fráter Györgyöt esztergomi érseknek nevezik ki, majd 153
