Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 11-12. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió
XXV VERSELEMZÉS vagy ne értse szándékát - hogy róla szó nem lehet); horizontjuk csak a lét részvétáthatott szemléletében olvadhat össze (találkozás). Az egyetemes egyesülés tehát nem egy egyirányú utca torkolata (célbefutó), hanem a körforgalom valamelyik szakasza, amelyen mindig áthaladunk, s amint modernitás óta mégis, ha nem is meghaladottnak, de felejteni vélünk. JEGYZETEK 1 Lengyel Menyhért: Isten, Nyugat, 1908. aug. 16. 50. 2 Fenyő Miksa: Ady Endre, Nyugat, 1909. jún. 1. 521. 3 Tulajdonképpen a fiatal Babits {Ady, Nyugat, 1909. jún. 1.) és a korai Lukács (1909) fogalmazta meg elsőként azt a két fő értelmezési irányt, amely mentén az Ady-recepció haladt, közös érintkezési pontjuk, hogy mindkettő feltételezi, hogy az „Ady - versek alapján" az istenképzet valamely formáját kellene keresnünk, így „az istenes versek" problematikája valójában az egész Ady-világé. Lukács Az Illés szekerén megjelenése után arra a következtetésre jut, hogy „Adynak minden verse vallásos vers", a költő pedig „misztikus", aki megfelelő forma híján „misztikus vágyódásait" a versnyeL vezetbe menti át; Babits a mítosz felől olvas, a Nagy Pénztárnok, az Ős Kaján, a Vörös Szekér külön mitológiát írnak, vélekedik. Az Ady „istenes verseivel" foglalkozó szakirodalom többségének legnagyobb buktatója, hogy átfogó Ady- világmagyarázó elvként akarnának működni, jelöltjük azonban nem a költői szövegben keresendő, hanem a költő reális él edényeiben - mint Ady kálvinizmusa -, vagy másfajta szövegkívüliségként értelmezhető, transzcendens a hagyományos vallási értelemben, hozzáférhetetlen, ha lélektani pályákra tévedünk. 4 Vezér Erzsébet: „Üldöztetéseimben kellettél", Ady istenes verseinek néhány problémája, Valóság, 1996. 3. sz. 156. 5 Ady Endre: Az Isten az irodalomban, AEÖPM X., Bp., Akadémia Kiadó, 1973. 25.; első megjelenés: Nyugat, 1910, febr. 1.204. 6 Schöpflin Aladár: Az Illés szekerén, Vas. Újs., 1909. 3. sz. (56. évf.) 59. 7 Juhász Gyula: Ady legújabb versei, J. Gy.: Összes művei 5., Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 306.; első megjelenés: Szeged és Vidéke, 1908. dec. 29. 8 Földessy Gyula: Ady minden titkai, Bp. Athenaeum, 1949. 57. 9 Válogatta és bevezetőt írta: Szabó Lőrinc - Ady Endre: A Sion-hegy alatt, Bp. 1927. 7. 10 Hans- Georg Gadamer: Igazság és módszer, Bp. 1984. 90. 11 Feltűnő, hogy egyes Ady-versekben {Az Ős Kaján, A nagy Cethalhoz, A Sion-hegy alatt, Harc a Nagyúrral stb.), milyen erős epikai szálak működnek, a hangsúly nem a drámai elemeken van („látomásdráma"), hanem az epikain, ezzel az érveléssel ugyanis nyugodtan megkérdőjelezhető lenne egyes Arany- művek {Htd-avatás, Éjféli párbaj, Ágnes asszony) ballada műfaja. A „variáció és javítás", vajon melyik és milyen „műfajstruktúra játékterét" határozza meg? (Hans- Robert Jauß: Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja, Helikon 1980.1-2. sz., 19.) A Vörös Rébékben ugyanolyan körkörös szerkesztés fedezhető fel, mint A Sion-hegy alatt című versben. Ballada lenne? 12 Gadamer, i. m. 261. 13 Közös, sors a közös űzetés: Ady Bús Ahasvérok májusa című versében. 14 Martinkó András: Bevezető gondolatok egy „vallásos" Ady-vers elemzéséhez, Litheratura, 1977. 2. sz. 24. 15 Northrop Frye: Az Ige hatalma, Bp. Európa tóadó, 1997.122 16 Az „unió mystica" gondolata a magyar századvégen már a Smitt Jenő gnózistanának nyomán induló Kom- játhynál is felbukkan {A homályból, 1890). 17 Friedrich Nietzsche: Imigyen szóla Zarathusra, Bp. Grill, 1908. 453. 18 Nietzsche, i.m. 368. 19 Frye, i. m. 119. 20 Az Isten-kereső lármában a mű-szubjektum felhagy ezzel az átkozott névkutatással, meg is találja istenét: „Neved sem értem istenem, / (...) Isten, tied minden" 21 E. A. Poe: The Philosophy of Composition, Poems and essays,Leipzig, Bernhard Tauchnitz, 1884. 270-286. 22 Martin Heidegger: Útban a nyelvhez, Bp. Helikon Kiadó, 45. 23 Németh László: A teológus Ady, Két nemzedék, Bp. Magvető, 1970. 62. első megjelenés: Tanú 1927.1-2. sz. 24 Friedrich Nietzsche: A nem- morálisan fölfogott igazságról és hazugságról, Athenaeum, 1992. I. kötet 3. füzet 7. 25 Gróf Tolsztoi Leó (Lev Tolsztoj): Mi a művészet? Szeged, 1899.101. 26 Rónay György Az istenkereső Ady, Vigilia, 1968. 2. sz. 87., Rónay Király Istvánnal (Kortárs, 1968.1. sz. 34-36.) vitatkozik, mindketten az Ady- biográfiából indulnak az Ady- versek istenképzetével kapcsolatban. Király István: „az ateizmus gondolata volt abszolút Ady életútján s nem az.istenhit" (34.). Rónay: „együtt és egyformán volt a kettő" (92.). 27 Az ima igazi tárgya nem emberi akarat-függő, az ima elsősorban isten szándékának való alávetettséget jelent; amiről itt ugye a mű- szubjektumnak „fogalma" nincs, ráadásul e szándék néha isten nevével való összekapcsolódást mondhat (Mt 9, 38). Gadamer Celan-értelmezésében {Értelem és az értelem elrejtése Paid Celan költészetében, Pannonhalmi Szemle 1993. I. 1.) Jézus utolsó imája („Éli, éli, Iámnié szabaktáni" - állítólag ezt a mondatot írta Ady kedvenc Károli-Bibliájának letépett fedőlapjára) kiáltás: „az ima egyetlen lehetséges tartalma talán éppen az, hogy ilyen kiáltás legyen. Hisz valójában nem tudjuk, mit kellene imádkoznunk (...) Az ima nem jelenthet kérést, mintha magunktól tudnánk, mi az, ami javunkra szolgál." (71.) Ez az isten szándékát fürkésző hozzáállás, imádkozás gyakorlata a századvégen teljesen el- és kivesztett, ha létezik egyáltalán valamilyen transzcendencia (nemigen), akkor íneg pláne kideríthetetlen mit is akar olyan nagyon („Sorsunk mi lesz: ezer világnak?" A nagy Cethalhoz). 28 Justh Kápráziitok (1887) című regényében a főhős számára a megkonduló harang saját ismétlődő elmúlásának jelentője, a harangszó egyrészt az örökkévalóságról beszél, másrészt a körpályára küldött ember megválthatatlanságának hirdetője, itt is felbukkan tehát a bolygózsidó- motívum ezúttal az újjászületés tanával spékelve, melyet Justh- Párizsból importált, ahol ekkor tájt nagy érdeklődés nyilvánult meg a keleti filozófiák iránt. Ady a Budapesti
