Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 8. szám - László Gyula: Farkas Jánosról
Batthyány József zalacsányi házában nevelkedett tovább. Nyilván igen vonzó hajadonná serdült, a részleteket nem tudom, de a gróf érdeklődése feltámadhatott, hisz ennek bizonyítékaként született nagyapám. Nagynéném talán szelídíteni akarta a dolog „bűnös” voltát, ezért hangsúlyozta, hogy a grófnak nem volt törvényes gyermeke, ezért felesége erélyes tiltakozása ellenére mindenképpen örökbe akarta fogadni ezt a fiút, akit anyja persze nem adott. Férjhez ment egy Farkas István nevű jómódú gazdához, aki adoptálta a törvénytelenül született fiút. A Zalaegerszegen lakó Farkas Jánosné kért fel arra, hogy foglalkoznék volt félje művészetével. Levele 1996. II. 24-én kelt és értékes tudnivalókkal járul hozzá művészünk életéhez és gondolkodásához. íme: „Első feleségének, született Görgey Ilonának édesanyja báró Békássy Antónia volt és nagyon szerette Farkas Jánost. Farkas János művészi öntudatát fokozta, hogy ő vérszerinti Batthyány saijadék, házasságon kívüli születés. Nagykanizsán az egyik Batthyány ág volt a fóldesúr. Első feleségétől két gyermeke született Farkas András (tengerészkapitány) és Farkas Zsófia építészmérnök. Zsennyei élete alatt dolgozott Szombathelyen is, a bombatalálat érte székesegyház helyreállításán, szobrainak kijavításán és újak megalkotásán. Szobrászaténak alapanyaga a márvány volt, de voltak bronz szobrai is, sőt porcelánban is dolgozott. Testvére leányáról készült „Cecília” című márványszobra, gipsze a családban volt. 1954-ben született ikergyermekei Péter és Pál. Az utóbbi meglátogatta apját Greensboroughban. Kétszer Zsófia leánya is kint volt nála az Egyesült Államokban. 1954-ben gyermekei születésekor Komlón dolgozott Farkas János, Komlóról Nemeskoltára költöztek második felesége szüleihez. 1956-ban Jugoszlávia felé elhagyta hazánkat, s odakint találkozott harmadik feleségével, Claudettel. Ez még Kanadában történt később költöztek át az Egyesült Államokba. Claudette 30 év körüli viruló hölgy volt és szépségszalonja volt, ez képezte megélhetési alapjukat. Farkas Jánost 1957-ben operálták gégerákkal, kevés szobrot készített Amerikában és lassan eluralkodott rajta nyelvészeti, őstörténeti érdeklődése. Claudette szerette volna, ha kis- bronzokat készít, mert a nagyméretűek sok időt elvesznek. Mégis boldog volt, amikor leleplezték „Student” fiatal fiú szobrát. Farkas János élete vége felé nagyon lefogyott és ágyban fekve otthon ápolták. Beszélni alig tudott és sokat szenvedett. Régebben kiváló beszélgetőtárs volt, élvezetesen társalgóit”. Az egykori beosztottjainak emlékei zsennyei életéről szólnak, Claudette levelei pedig amerikai életéről. Tudakozódások Zsennyén és Szombathelyen. Mai napig is szóbeszéd tárgya Zsennyén a kis kastély eladása. Az élelemhiány korában Farkas János eladta a zsennyei parkban álló kisebb kastélyt. A falusiak egy hízott disznóért és egy hordó borért vásárolták meg és hordták szét a tetőcserepektől, a gerendáig, ajtókig, ablakokig, téglákig az egész házat, manapság már csak az alapok magaslanak ki a talajból. A zsennyei kastélyban történelmi légkörbe került Farkas János, a kastély kertjében nyugszik Békássy Ferenc huszárönkéntes, aki Angliából visszajövet önként jelentkezett a frontra s úgy szólván az első világháború első napján halt hősi halált. A család hazahozatta és a zsennyi kertben hántolta el, lovát is hazahozták és a költő sírjától nem messze temették el, tiszafákat ületetvén sírjára, ha úgy vesszük ez az utolsó olyan temetkezés, amely a népvándorláskori lovastemetkezéseket idézi. Békássy 868
