Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 8. szám - Kuntár Lajos: Vasi Szemle kontra Írott Kő
összeállítást. Dr. Szendy László apát plébános 1896-ban született Szombathelyen és ugyanitt hunyt el 1969-ben. 1952-ben és 1956-ban is letartóztatták „Amit még a szeretet követel tólünk” című, a Vasi Szemle, 1992. 4. sz.-ban (575-582. p.) a publicisztikájáról szóló írás vázlatos életútját is ismerteti. A Faludi Társaság tagja, egy időben alelnöke Pável kapcsolatának gyengülését jól jelzi, hogy sem a Múzeumok Barátai Egyesületébe, sem pedig a Szemle szerkesztő' bizottságába nem vonta be az írók vezéregyéniségei közül például Finta Sándort, dr. Székely Lászlót, Bárdosi Németh Jánost, Hegedűs Ferencet, Kincs Eleket. írásaikkal is csak a 3. számban találkozunk eló'ször: az utóbbi három könyvet ismertetett Bárdosi verseivel az 1942. 1-2. számban szerepel. Székely László az 1935. 1-2. számban szintén könyvismertetéssel indította a sűrűn következő' hasonló írásait, verset nem közölt, viszont az 1944. évi 7-8. számban, a Pável Ágoston emlékkönyv ként 1949. január 1-én kiadott kötetben ó' méltatta Pável költészetét. Pável Ágoston támogatta az írók önállóságra törekvését, a folyóiratuk tervezgetésében is részt vett, de a saját folyóiratának szerkesztése, főképpen pedig az életképessé tétele annyira lekötötte idejét és energiáját, hogy le kellett mondania a Társaság alelnöki tisztét. Az eltávolodást Bárdosi Németh így magyarázta: „1935 tavaszán - a nagysikerű irodalmi rendezvények után - a Szabó Lőrinc és a Németh László est váratlanul balul sikerült. Ezt követően Pável Ágoston nem vállalt újabb vezetői tisztséget. Mindennek nem volt egyéb oka, mint sokféle elfoglaltsága.” (Bárdosi: 270. p.) A kitűnő szervezési és vezetési készséggel megáldott Pável költőként és műfordítóként is híresítette a nevét, e tevékenysége folytán helye lett volna az írók vezetői közt, szerepe lemondásának azonban nem a kétségtelen nagy leterhelése volt a fő oka, ezt Weöres Sándornak Pável Ágostonhoz írt, későbbiekben ismertetendő levelei bizonyítják. Megindul az Jrott Kő” folyóirat is A „magyar Weimar” és a „nyugat királynője” hangzatos jelzőket az I. világháború, a Vas megye testéből jelentős részeket leszakító Trianon erősen megkoptatta, a gazdasági válság pedig mindkettőt feledtette Szombathely patriótáival. A leszűkült élettér, az elcsatolt országrészekből nagy számban idetelepültek rendkívüli módon megnövelték a város vezetőinek a gondjait. A kultúra támogatása másodrangú kérdése lett az egymást váltó polgármestereknek. Az irodalmi élet élesztősének lángja azonban teljesen soha nem aludt ki, s azonnal fellobbant, amint egy kis szellőt kapott. Az éltető lángot a megye és a város, valamint a szakosztályok anyagi támogatása gerjesztette, s egyben bátorította Bárdosi Németh Jánost, dr. Kincs Eleket, Ősz Ivánt (dr. Mészáros Hugó) és dr. Kászonyi Lászlót arra az irodalomtörténeti cselekedetre, hogy 1935-ben - karácsonyi ajándékként - az Jrott Kő” első számával ajándékozzák meg Szombathelyt, amelynek a nevét és rangját immár két rangos folyóirat emelte, fémjelezte. A nagy gazdasági válság utáni harmadik évben aligha akadt Szombathelyhez hasonló nagyságú város, amely két folyóiratot tudott egy időben megjelentetni. A „Vasi Szemle” és az Jrott Kő” együttesen olyan tükröztetési és fejlesztési lehetőséget biztosított Vas megye tudományos, ismeretterjesztő 896
