Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 8. szám - Szonntág Gábor: Thomas Merton - Misztikus teológus és szemlélődő IV.
vallásos hit, és egyedül ez, nyithatja fel az ember belső látását Isten gyermekeinek szabadságára és őrizheti meg attól, hogy megadja magát egy totalitárius élet csábításának. Ennek az lehet az oka, hogy függetlenül attól, mit gondol az ember, gondolatai alapját valamilyen hit képezi. Ha szlogenekben és doktrínákban hisz, amelyeket politikai vagy gazdasági ideológiák erőltetnek rá, akkor saját belső igazságát egy külső kényszernek rendeli alá ... Az embernek hinnie kell valamiben, és amiben hisz, az válik az istenévé. Aki valamilyen materiális vagy emberi dolgot szolgál mint istenét, az olyasmi rabszolgája, ami múlandó, így a halál, a szomorúság, a hamisság, a nyomorúság rabszolgája. Az egyedüli szabadságot csak annak a szolgálatában találhatjuk meg, ami minden korlátozáson, meghatározáson, emberi belátáson felüli: vagyis ami Minden, ami nem behatárolt vagy individuális dolog ... Keresztény fogalmak szerint ez ’Krisztusban’ élni.” (Előszó a Hétlépcsős hegy japán kiadásához, 1963.) Merton az írás segítségével akart másokat a teljességhez vezetni, így teremtett kapcsolatot a szemlélődő és az aktív élet között. Életműve nem szűkíthető le prózai írásaira, esszéire, cikkeire: gondolatai a társadalomról, imádságról, irodalomról, misztikáról, önazonosságunkról, faji kérdésekről, erőszakról és urbánus problémákról széles utakat nyitottak további gondolatok és meditációk előtt egy hatalmas közönség számára. Mindezen esszék jelentős oldalát képzik Merton életművének, de amit legjobban közvetített, az mindig az önelemzés kérdése és az igazi, belső én megtalálása volt. Szerinte a társadalmi harmónia és a lelki harmónia a szemlélődés arányában fog fejlődni, mert egyedül a szemlélődésen keresztül juthat valaki egyetértésre önmagával, embertársaival és Istennel. Társadalom-kritikájának értéke nem eredetiségében rejlik, hiszen erősen támaszkodik a középkori keresztény hagyományra, viszont a középkori monasztikus eszméket kiválóan tudta közvetíteni a huszadik század szeku- láris világa számára. Azáltal, hogy New York City-ben, majd a Gethsemani Apátságban élt, két történelmi kort is átélt: a legújabbat és a középkorit, és képes volt lelki hidat ácsolni a kettő közti szakadék fölé. Különleges életútja, mély szeretete és gazdag költői képzelete a jövőben talán még szélesebb közönséget fog vonzani, mint a múltban. A Vízöntő kora talán az egyik legkiemelkedőbb Vízöntő, Thomas Merton kora lesz. Merton katolikus volt, de inkább keresztény, mint katolikus, inkább vallásos, mint keresztény és inkább emberi, mint vallásos. 881
