Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Elter István: Újabban fellelt arab források a honfoglaláskori magyarság viszonyairól

■ A végvidéki Tortosából pedig hír jött, hogy Yahyä b. Muhammad b. Al- Tawil a turkoknak fizetett váltságdíj árán, 331. muharram hó elsején (IX. 15.) kiszabadult kezeikből. Isten dhü l-kacda hó 10-én, szerdán (VII. 27.) könyörült meg rajta. Az udvarba ment, hogy ismét felesküdjék Al- Nasir li-din Allah (kalifának). Kordovába 331. rabi0 al-äkhar hó 24-én, szombaton (943.1. 5.) vonult be. Apogányok kezén, azaz fogságában 33 napig volt. Al-Násir li-din Allah (kalifa) nagyon megörült neki, méltóan kitüntette, majd tájékozódott tóle az átkozott turkok híreit illetően, szóban és bizalmas beszélgetésben.

• Ezután levél jött cAbd al-Rahmän (b. Muhammad) b. al-Nazzámtól, Tor- tosa kormányzójától. A levél arról tudósított, hogy a katalánok és a hozzájuk csatlakozó más szomszédos népek vereséget mértek az országukba behatoló turkokra. Borzasztó vereséget szenvedtek tólük, megkapták, amit érdemeltek ellenséges viselkedésükért. (Megtudtuk,) hogy közülük csak néhány menekültet űztek vissza országába (hírmondónak).

Isten műve kész: véget vetett garázdálkodásuknak. 5

A róluk szóló egyéb részleteket egy másik év krónikájában közöljük és fejezzük be, nem azéban, amelyben megjelentek al-Andalus végvidékén.”

Az Ibn Hayyan-féle tudósítás ismertté válása új megvilágításba helyezett egy másik, korábban már ismert és tudományosan kiadott spanyolországi arab forrást is. Al-C Ildhri Tarsf al-akhbär wa-tanwi0 al-äthar (Az események foglalata és a régiségek változatos bemutatása) c. munkájáról van szó. Az arab szövegkiadás cAbd al-cAziz al-Ahwäni munkája és 1965-ben jelent meg Madridban. A XI. században élt °UdhrÍ neves spanyolországi földrajzi író, Ibn Hayyán-nak kortársa és mások mellett pl. Al-Bakrí-nak is mestere. Művének unicum kézirata egy kelet-jeruzsálemi magánkönyvtárból került elő. Ebben a munkában clldhri Huesca kormányzóinak felsorolása kapcsán elmondja Yahyä ibn Muhammad ibn °Abd al-Malik, barbastroi kormányzó fogság- baesésének történetét. Az elbeszélés szerint Yahya-t a madjüsok tartották fogva, ugyanabban az időben, amikor Ibn Hayyán-nál a turkok (= magyarok) ugyanezen Yahyä ibn Muhammad-ot. A fogság többi részlete is azonos a két forrásban. Az esemény datálásában mutatkozó kb. két hét eltérés valószínűleg az al-Muktabis másolóinak róható fel.

Az Udhrí redakcióában szereplő rövid epizód jelentősége - bár Ibn Hayy- ánhoz viszonyítva alig mutat fel információs többletet - abban áll, hogy a kalandozó magyarok itt madjüs néven jelennek meg. A madjüs népnév a spanyolországi arab szerzőknél rendesen a vikingek elnevezése. A X. században az ő portyázásaik még nagyobb rettegésben tartják az Ibériai-félsziget partvidékének lakosságát, mint a magyarok kalandozásai. TJdhri-nál a madjüs elnevezés kétséget kizáróan a magyarokat takarja s így lesz a magyarság legújabban ismertté vált elnevezésévé.

Az új spanyolországi arab források fényében talán nem lesz minden haszon nélkül, ha egy futó pillantást vetün az ibériai magyar kalandozás nem91