Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Szentpéteri József: Az avar népesség továbbélése a 9-10. században
aranyozott ezüstrozetta-kantárveret, kengyeltöredék, lófogak; az eltérő tájolású 16. sírban: körte alakú kengyelpár). Az „avar temetőtől független, későbbi magyar betemetkezések” értelmezési lehetőség ellenében újabban a két népesség együttélésének bizonyítékait látja a lelőhely feldolgozója a temetkezési rítus és a használati tárgyak bizonyos mértékű keveredése miatt (Szalontai 1992, 329-330.). 5) Balmazújuáros-Hortobágy-Árkus (Hajdú-Bihar megye): 1959. (Makkay János és H. Tóth Elvira közöletlen ásatása.) A temető fele részének pusztulása után feltárt 52 sír. A nagyfokú rablás ellenére is gazdag késő avar kori leletanyag került elő. Egyetlen, a temető rendjébe illeszkedő magyar honfoglalás kori sírban szaltovói típusú, öntött aranyozott ezüst övveretek voltak (H. Tóth Elvira címszava nyomán a készülő avar lelőhelykataszterből). 6) Gyönk-Vásártér (Tolna megye): 1968-83. (Rosner Gy. közöletlen ásatása.) A mintegy 700 avar temetkezés közé beékelődő 11. századi sírok, keltezésüket egy Petrus rex érem is elősegíti (Rosner Gyula címszava nyomán a készülő avar lelőhelykataszterből). 7) Vörs-Papkert B (Somogy megye): 1983-85, 1987-93. (Költő László és Szentpéteri József ásatása.) A 716 feltárt - zömében késő avar és Karoling kori - sír között a leletanyaguk és bizonyos természettudományos vizsgálatok szerint 35 személy keltezhető a magyar honfoglalás korára. Sírjaik a temető egész területén megtalálhatók, s bár nem alkotnak egybefüggő tömböt, figyelembe vették a késő avar kori temetkezési rendet. A négy fegyveres (jász közül kettő jelképes lovas temetkezés lábhoz tett nyereggel, lószerszámokkal (körte alakú kengyelekkel). A közösség rangos női tagjainak viseletére jellemző a keleti hozadékhoz tartozó, ún. szaltovói típusú öntött csüngőjű fülbevalók, a felsőruházatot díszítő aranyozott ezüst pitykék, préselt rozetta, sodrott karós nyakperecek, pántkarperecek. Az egész temető időrendjének meghatározásához kiinduló alapot szolgáltat az a késő avar kori lovas sírok környezetében feltárt (450. számú) gyermek temetkezés, melyben nagyméretű gyöngyök, sodrott huzal karperec és torques mellett Berengár itáliai király 888-915 között Milánóban vert érme volt (Költő-Szentpéteri 1996). Lengyel Imre professzor családrekonstrukciós vizsgálatai a csontmaradványok kémiai összetételének szerológiai elemzésein nyugodtak, s olyan csoportok körvonalazását eredményezték, amelyek a régészeti és az embertani kutatások újfajta szemléletéhez vezettek. Számunkra most azok a nagy valószínűséggel körvonalazott rokonsági kapcsolatok jelentősek, amelyek összekötő kapcsot jelenthetnek a késő avar kori és a magyar honfoglalás kori leletanyaggal rendelkező személyek között. Ezek legfontosabbika: a Berengár rex érmes kislány helye a szerológia által megállapított családmodellben azt mutatja, hogy apja és nagybátyja az avar lovasok közé tartozott (Költő- Lengyel-Pap-Szentpéteri 1992, 294-295.). Ez a feltételezés - mely a szerológiai vizsgálatok megszakadása miatt más oldalról is bizonyítást kíván - arra ösztönzi a kutatást, hogy átgondolja az eddig elfogadott relatív és abszolút időrendi besorolásukat a 8-10. századi Kárpát-medencében. A kutatók többsége a 8/9. század fordulóján, legfeljebb a 9. sz. közepén lezárta a késő avar korszakot, melynek felső határát a magyar honfoglalás idejéig lehet így meghatározni. A magyar köznépi temetkezések 80
