Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5-6. szám - Murai András: Metropolis
újragondoló izgalmas események. Gothár Péterről, a színházi rendezőről Sándor L. István írt tanulmányt. Hogy a Gothár-összeállítás teljes legyen, az alkotó játékfilmes, színházi és televíziós munkáiról kapunk pontos adatokat, s ráadásként válogatott írásjegyzéket a filmjeiről. Hátha valaki még több tudásra szomjazik. A kritika-rovatban négy, filmtörténettel foglalkozó mű szakszerű bírálatát olvashatjuk. Az egyes kritikák mindenekelőtt pontos elemzések, amelyek arról tanúskodnak, hogy az írások szerzői nem csupán a vizsgálat tárgyát ismerik alaposan, hanem azt a megfelelő filmelméleti-történeti kontextusba is képesek elhelyezni. Az első egy amerikai szerzőpáros, Kristin Thompson és David Bordwell magyar nyelven még nem olvasható Bevezetés a filmtörténetbe című „grandiózus vállalkozásáról” tájékoztat. A kritika szerzője szerint „emberfeletti vállalkozásnak tűnik, amire könyvükkel kísérletet tesznek: megírni a világ eddigi filmtermésének történetét”. Reméljük, a könyv eljut majd hozzánk is, s felfrissíti a meglehetősen kevés, mára jócskán megfakult magyar nyelvű ,kövületből” szerzett tudásunkat. A következő három kritika magyar szerzőknek a közelmúltban megjelent magyar filmtörténetet feldolgozó művét elemzi. Kőháti Zsolt a néma és korai hangosfilm történetét, valamint Szilágyi Gábor az 1945-1956 közötti időszak filmgyártását tárgyaló könyvét. Végül a Duna- televízió tizenkét részes, a hazai mozgókép történetét feldolgozó sorozata kerül nagyító alá. Az igényes kritikák - az eddig kevés publicitást kapott könyveken, illetve televíziós sorozaton keresztül - a filmtörténet feldolgozásának, kutatásának mikéntjére, ellentmondásaira és nehézségeire irányítják a figyelmet. Arra, hogy a filmtörténet nem lezárt tudásanyag, hanem folyamatos újragondolást igénylő kutatási terület. A Metropolis igazi erénye egy újfajta filmes látásmód következetes megjelenítése. Miközben a mozgókép sajátos természetét kutatja, támaszkodik a művészetelméleti és esztétikai terminológiára, nem szakad el a társadalomtörténeti kontextustól és nem hagyja figyelmen kívül más kifejezési formák hatását, s talán ami a legfontosabb: komolyan veszi írása tárgyát. Mert pontosan tudja: a mozgókép - akár tetszik, akár nem - olyan prioritást „élvez” a világgal való kommunikációnkban, hogy a vele való foglalkozás intézményesülése elkerülhetetlen. Mivel eddig csak a Metropolis első száma jelent meg, nem lenne szerencsés elhamarkodottan messzemenő következtetéseket levonni, túldimenzionált jóslatokba bocsátkozni. Mégis, megkockáztatom: a Metropolis hiánypótló vállalkozás a magyar humán tudományos életben, és ha sikerül továbbhaladni a megkezdett úton, minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy a filmelmélet elnyerje az őt megillető helyét a tudományágak között. Végül egy gyors panasz. Alap egyelőre csak Budapesten kapható. Ez mindenképpen aggodalomra ad okot. Vidékiek hátrányban. Már megint. (Metropolis, kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány) 688
