Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 4. szám - Bálint Tibor: Hamudius megalázása és fölmagasztalása
- Nézze, elnök úr, ahány ház, annyi szokás. A mi alkotmányunk garantálja a tüntetés jogát, az önöké nem. Ezt nagyon sajnálatosnak tartom.- Ma-maguk - dadogta Hamudius ingerültségében - miért a . atkoznak a mi országunk beliigyeibe? A polgármester azonban szívélyes magabiztossággal felelte:- Ne hagyja, hogy a probléma úrrá legyen magán, hanem legyen maga úr a problémán, elnök úr! Hamudius kissé megingott, mégis azt mondta:- Hogyan lehetnék úr rajta, ha többezer ember az életemre tör? Koch szinte elnevette magát:- A hadsereg legfőbb parancsnokának az életére?... És ugyan mivel? Néhány tojással és egy kosárnyi paradicsommal?- De azok lehettek volna kézigránátok is!! - ellenkezett Hamudius még mindig rettegve és felháborodva.- De nem voltak azok! A tüntetőknek eszükben sincs megölni önt, csupán a politikája megváltoztatását óhajtják! A diktátor sértett hökkenten kapta fel a fejét:- Ezt hogyan értelmezi, polgármester úr?... Talán elmélyülten ismeri országunk bel- és külpolitikáját? Koch még mindig vidáman hallgatta az Elvtárs ellenérveit:- Nézze, elnök úr: ön az imént a szememre lobbantotta, hogy beavatkozom országa belügyeibe. Ez nem áll; de gondolja meg, a kedvezményes vámtarifa megköveteli az emberi jogok tiszteletbentartását,. Márpedig nemcsak Jackson szenátor, de mások is szüntelen fölhívják kormányunk figyelmét, hogy Bukarest ismét és újra csal a kivándorlás ügyében. A magyarok egyetemét, só't iskoláit is megszünteti, s ezt a két és félmilliós népet menekülésre kényszeríti. És nem bánik különbül sem a németekkel, sem a zsidókkal... Mit hozzak még fel ellenérvül?... Talán azt, hogy biztonsági szerveink tájékoztatása szerint a román emigránsokat megzsarolják és hírszerző szolgálatra használják fel?... Ezek ellenőrzött és köztudott dolgok, elnök úr!... Koch felállt, sok dolga volt még aznap, de hangosan nevetett:- Ön azt mondja, ezek a tüntetők fasiszták, akik sok zsidót öltek meg; no, egyet se búsuljon, én majd elbánok a nácikkal, ön pedig vizsgálja felül saját politikáját! A diktátor most már meg tudta volna ölni ezt az embert: ilyesmiket még senki nem mondott neki:- Ön ismét provokál, ez pedig több a tapintatlanságnál, ez már sértegetés! - tütakozott, de Koch mosolyogva intett, hogy szó sincs efféléről, pusztán baráti tanácsról; búcsúként tehát magához ölelte, még hátba is veregette Ha- mudiust.- Béküljünk ki, elnök úr! Lehet, hogy egy este együtt vacsorázunk majd valamelyik híres román vendéglőben! Alighogy a polgármester elment, az elnök az öklendezéstől és a vitatkozástól bágyadt hangon kérdezte:- Ismerik a szervezők nevét? A Biztonsági Iroda képviselői Hámos Lászlót és Kálmán Lászlót említették, akik az emberi jogokért küzdő magyar menekültek szervezetét képviselték, valaki egy harmadik személyről is tudott, és az Aurel Trif volt, 455
