Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Pusztay János: Az uráli őshaza rekonstruálásának egy lehetséges nyelvészeti modellje
körülhatárolható csoport határán (pl. kettős szám, alanyi és tárgyi ragozás megkülönböztetése). A valamennyi uráli nyelvben megtalálható elemek közül jónéhánynak a nyelvrokonság megállapítása szempontjából csekély a súlya, hiszen az ÉNYÖV valamennyi nyelvében előfordulnak (ilyenek pl. helyjelölő esetek ragjai, számjelek). A csak néhány uráli nyelvben kimutatható régi elemeket viszont - szemben a jelenlegi gyakorlattal - nem szabadna egy egységes alapnyelvre rekonstruálni. Ezek az elemek viszont nagyrészt megtalálhatók az uráliakkal egy areán beszélt paleoszibériai nyelvekben is, így az alapnyelvvel kapcsolatos a hagyományostól eltérő álláspontot kell kialakítanunk. Az uráli nyelvek - elsősorban - morfológiai és morfoszintaktikai vizsgálata, valamint az uráli nyelveket is befogadó térség nyelvi képének elemzése egyre inkább azt az elgondolást valószínűsíti, hogy nem kell, ill. nem lehet a klasszikus értelemben vett alapnyelvvel számolni. Az északeurázsiai nyelvi övezetben az uráli nyelvek a nyugati és a középső területet foglalják el. A tőlük keletre található paleoszibériai (és az altáji nyelvcsaládhoz tartozó) nyelvekkel hatalmas kiterjedésű areát képeznek, amely - mint arról már esett szó - tipológiailag nagy mértékben homogén, s több nyelvi kategóriát szerkezetileg és anyagilag is egyformán képez. Ezen az areán belül nyelvi tömbök különíthetők el, akár egy-egy nyelvcsaládon belül is. A paleoszibériai nyelvek számos olyan anyagi és szerkezeti, nyelvi kategóriabeli vonással rendelkeznek, amelyeket az uráli alapnyelvre is rekonstruálnak, vagy egyáltalán, uráli nyelvekre is jellemzők (alanyi és tárgyas ragozás megkülönböztetése, duális megléte, a névszó alanyi ragozása stb.). Ám ezek a paleoszibériaiakkal közös jegyek csak az uráli nyelvek egy csoportjában találhatók meg, az ugor és a szamojéd nyelvekben, valamint - nagyrészt - a mord- vinban. Ennek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az északeurázsiai övezetben több olyan nyelvi formációt kell feltennünk, amelyek retrospektive alapnyelvként értelmezhetőek. E láncszerűen elhelyezkedő nyelvi formációk közül kettő, esetleg három (egy baltikumi, egy nyugatszibériai és esetleg egy, a kettejük között elhelyezkedő) a mai uráli nyelvekkel hozható kapcsolatba. A nyugatszibériai idióma egyúttal átmenetet képez a nyugati és a keleti nyelvi formációk között. (Számolni kell ugyanakkor olyan nyelvek egykori meglétével is, amelyek azóta már kihaltak, vagy a térség túlélő nyelveibe beleolvadva szub- sztrátumként fejtették ki hatásukat.) határ határ 416
