Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám - Gyurácz Ferenc: Pótolhatatlan adattár
s nem támaszt fölösleges indulatokat. Természetes ugyanakkor, hogy ezt a munkát nem lehetett teljesen szenvtelenül végezni. A tárgyilagos sorokon is gyakran átsugárzik a szerző személyes lelki érintettsége és nemzeti elkötelezettsége. Ha pedig az általa megszólaltatott tanúkat olvassuk - pl. Füzessy Józsefnek a laktanyában történteket elbeszélő szavait vagy a november 4-i orosz vérengzést túlélt nemzetőrök emlékezését - nos, akkor kis híján lángot fognak a lapok ... S ha e hatalmas tényanyagot - terjedelmes mellékleteket is - magába foglaló történeti forrásfeldolgozó munka fontosságát, érdemeit ismételten hangsúlyozzuk, nem hallgathatjuk el alapvető kifogásunkat sem: a könyv szerkesztetlenségét. A könyvkiadás mai kavalkádjában újra meg újra tapasztalható, hogy a könyvek közreadói gyakran nein ismerik s ezért mellőzhetőnek vélik a gondos szerkesztői munkát. Pedig enélkül a legérdem- dúsabb könyv értéke is csorbul, s az igényes olvasó folyvást bosszankodni kénytelen. Ezúttal például azon, hogy a könyv címlapján szerepel ugyan egy induló helytörténeti sorozat címe, de maga a könyvé nem, miként a szerző neve sem. Ez utóbbi még a belső címlapon sem, csupán a kolofonban, kicsiny betűkkel. Belső címoldalból különben kettő is van. Az egyik szerint a kötet „a Honvéd Hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére és kiadásában” jelent meg, de a kolofon úgy tudja, hogy a Vas Megyei Honismereti Egyesület is kiadója volt a könyvnek. A szöveg maga szintén gondozatlan. A bekezdés fogalmát nem ismeri, szükségtelenül üres sorokat hagy, a szerkezete pedig nem igazán segíti az eligazodást: az események logikai rendjét nem követi, de még az időrendjét sem mindig. A megtorlás tényeit például számtalan különálló kis fejezet tartalmazza. A sok-sok apró-cseprő bosszankodnivaló további fölsorolása helyett csak még egy fontos dolgot: nem volna szabad sajtó alá engedni egyetlen helyesírási hibát sem de még nyelvhelyességi tisztázatlanságot sem! Ez is a szerkesztőség felelőssége, már ha van szerkesztője a könyvnek. Úgy hírlik, a kiadók és a sorozatot megindító, a közjó előmozdításán idős korában is ernyedetlenül munkálkodó vitéz Both Béla ny. ezredes már fontolgatják Kövér István még kéziratban lévő, 56 Szombathelyen kívüli vasi történetét dokumentáló munkájának közeli kibocsátását. Ismerve a kéziratot, megkockáztathatjuk, hogy a magyar forradalom megismerésében betöltött szerepe szerint az a kötet is túlnő majd a helyi kereteken. Az évforduló szorítása elmúlt - most biztosan jut idő a formai gondosságra. Folyóiratunk 1997. évi számainak megjelentetéséhez a Nemzeti Kulturális Alap és a József Attila Alapítvány anyagi támogatást nyújt. 382
