Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 3. szám - N. Sz. Trubeckoj: Az összeurázsiai nacionalizmus

nemzetiségű nemzetnek tekintünk, s amelynek mint olyannak megvan a maga nációnál izmusa. Ezt a nemzetet eurázsiainsk, területét Eurázsiának, nacionalizmusát pedig euraziatizmusnák nevezzük. V. Minden nacionalizmus az adott etnikai egység egyedi természetének intenzív érzékeléséből származik, s mindenekelőtt ennek az etnikai egységnek (nép­nek, népcsoportnak vagy néprésznek) az egységét és sajátos voltát állapítja meg. De ténylegesen nem (vagy alig) létezik tökéletesen egységes vagy ho­mogén nép a világon; minden népben, még az egészen kicsikben is, létezik néhány törzsi változat, amelyek sokszor elég jelentős mértékben különböznek egymástól nyelvük, morfológiájuk, jellemük, szokásaik stb. tekintetében. Ugyanígy nem (vagy alig) létezik tökéletesen különálló vagy elszigetelt nép a világon: minden nép mindig valamely népcsoportba tartozik, amellyel ilyen vagy amolyan közös jegyek kötik össze, sokszor pedig egy nép a jegyek egy része alapján az egyik népcsoporthoz, más jegyek alapján pedig egy másik népcsoporthoz tartozik. Azt mondhatjuk, hogy az etnikai egység homo­genitása fordítottan, az etnikai egység sajátos volta pedig egyenesen arányos ezen egység nagyságával: a tökéletes homogenitáshoz, a tökéletes egységhez csak a legkisebb etnikai csoportok közelítenek (például egy nép apró törzsi változata), a teljes egyediséghez pedig csak a nagy etnikai egységek (például egyes népcsoportok) közelítenek. Ilyen módon a nacionalizmus bizonyos mértékig mindig absztrahálódik az adott etnikai egység tényleges hetero­genitásától és elkülönületlenségétól, s eme absztrakció alapján a naciona­lizmus több fajtáját különböztetjük meg. A mondottakból világos, hogy minden nacionalizmusban egyidejűleg van­nak centralisztikus (az adott etnikai egység egységét eró'sítő) és szepara- tisztikus (az adott etnikai egység sajátosságát és a nagyobb egységtől való elkülönülését hangsúlyozó) elemek. Az is világos, hogy mivel egyik etnikai egység beletartozik egy másikba (a nép egy népcsoportba tartozik, de benne magában is számos törzsi vagy helyi változat él), különböző amplitúdójú, különböző szélességű nacionalizmusok létezhetnek, miközben ezek a nacio­nalizmusok is magukban foglalják egymást, koncentrikus körökhöz hasonla­tosan, középpontjukban azzal az etnikai egységgel, amelyhez képest a többi létezik. Végül az is világos, hogy egyazon nacionalizmus centralisztikus és szeparatisztikus elemei nem mondanak ellent egymásnak, de két koncentri­kus nacionalizmus centralisztikus és szeparatisztikus elemei viszont kizárják egymást: vagyis ha az A etnikai egység mint annak része beletartozik a B etnikai egységbe, akkor az A nacionalizmus szeparatisztikus eleme és B na­cionalizmus centralisztikus eleme egymást kölcsönösen kizárják. Ilymódon annak érdekében, hogy egy adott etnikai egység nacionalizmusa ne fajuljon tiszta szeparatizmussá, vegyülnie kell egy olyan szélesebb etnikai egység nacionalizmusával, amelybe az adott etnikai egység beletartozik. Eurázsiát illetően ez azt jelenti, hogy Eurázsia (a jelenlegi Szovjetunió) min­den egyes népének nacionalizmusa egy összeurázsiai nacionalizmussal, azaz az euraziatizmussal kell, hogy vegyüljön. Az eurázsiai állam minden egyes 369

Next

/
Oldalképek
Tartalom