Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám - Pálfalvi Lajos: Pax Mongolica, avagy az oroszok ázsiai maszkja
PÁLFALVI LAJOS Pax Mongolica, avagy az oroszok ázsiai maszkja Találkozott a cethal és a szardínia. Mi újság?” - Mi újság?” - „Csuklóm.” -mondja a cethal. - J£n is” -feleli a szardínia. - Jgen, de én nagy vagyok.” (Mrozek) Az elmúlt évtizedekben nagy becsben tartották a magyar szellemi életben a „kompország” metaforát, amely mintha megvilágította volna az ország különleges helyzetét, felhívná a figyelmet a múlt és a jelen közti folytonosság hiányára és kifejezné egy olyan közösség zaklatott lelkiállapotát, amely „nincs a helyén” vagy „nem találja a helyét”. A metafora tragikus színezetű vagy legalábbis búval bélelt, a kollektív önsajnálat mellett kifejezi a biztonságos, de, valószínűleg elérhetetlen partok utáni vágyakat. Meg valami olyasmit is, hogy egy viszonylag kis közösség két, tódé különböző' nagy kultúra közé szorult. Vajon használhatóak-e tapasztalataink, a „komp”, a „part” és az átmeneti helyzet más metaforái, amikor arról szeretnénk beszélni, hogy egyszer csak megmozdul egy egész kontinens, a „szárazföldi óceán”, a Duna-deltától a Csendes-óceánig terjedő' Eurázsia? Hetvenöt évvel ezelőtt fiatal orosz értelmiségiek, miután a vörösök elől nyugatra menekültek, kiadtak Szófiában egy kötetet Kivonulás Keletre1 címmel. Ezzel kezdetét vette az orosz emigráció legnagyobb hatású, Magyar- országon mindmáig ismeretlen ideológiai-politikai mozgalma. A csoport tagjait radikalizálta a bolsevik hatalomátvétel, a polgárháború és az országból való kiűzetés élménye, ezért teljesen átértékelték az orosz szellemi életben hagyományossá vált Kelet-Nyugat vitát, és végső soron újra meghatározták Oroszország (és az egész Eurázsia) helyét a világban, új célokat tűztek ki az ország elé. Mintha a világkatasztrófa2 okozta sokkhatás állapotában egyszer csak feltárult volna a múlt, és talán a jövő is. Ezzel a felfokozott izgalmi állapottal magyarázható, hogy az Eurázsia-mozgalom ideológusai hajlamosak a stiláris és eszmei megalomániára. Az Eurázsia-eszme érvényteleníti a bizánci kultúra kijevi közvetítésén alapuló eredet-mítoszt. Ingerülten elutasítja a pánszlávizmust. Ha növelni akarnánk a terminológiai zűrzavart, azt mondhatnánk, a szlavofil ideológiát valamiféle „turanofil” ideológia váltotta fel. Az orosz állameszmét kiszakították a keleti szláv kontextusból és - visszájára fordítva a korábbi értékrendet - választottak maguknak egy hatalmas államalapítót Dzsingisz kán 333
