Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - 1956 EMLÉKEZETE - Majthényi László: Lágervilág a Kemenesalján
Bobára 2-3 naponta érkeztek Bekeny felől a csoportok. A bevagonírozás eló'tt megfürödhettek a foglyok a Marcalban. Fürdőruha természetesen nem volt náluk, mindannyian Adám-kosztümben lubickoltak a hűsítő' vízben. Az alábbi anekdota is megerősíti talán azt, hogy az ukránok között a nők voltak többségben: A legenda szerint akadt egy bobai fiatalember, aki úgy vesztette el a szüzességét, hogy a vasúti kocsik között lófrálva kiéhezett ukrán nők rántották fel a vagonba. Talabér István Egyházashetye legidősebb férfi lakosa, és mivel 1945. nyarán ő volt a Kommunista Párt helyi szervezetének egyik megalakítója, jó kapcsolatban volt a jánosházi orosz katonai parancsnokság munkatársaival. Pista bácsi akkor úgy tudta egy Rigov nevű orosz kapitánytól, hogy Hetyén összesen 27 ezer ukrán hadifoglyot ellenőriztek. Pista bácsi szerint ez a kapitány volta körzet parancsnoka. Találtam a celldömölki kórházi napló 1946-os bejegyzései között egy Rikov Péter nevű, 42 éves beteget. A foglalkozás rovatban ott áll: „orosz parancsnok”. Mit rejt a bekenyi erdő? A kérdésre pontos választ a visszaelékezések és a fellelt dokumentumok alapján sem lehet adni. Az biztos, hogy a környéken elterjedt, hogy ott „szovjet katonai temető” van, hogy ott - ahogy mondják - „embereket nyírtak ki”. Az is biztos, hogy egy csoportos kivégzésre van szemtanúnk, és a terület három különböző helyén is kerültek elő emberi csontok. Az ukránok és más hadifoglyok Vas megyei, Kemenesaljái ellenőrzése mára háború európai lezárást követően történt. Hála az akkori polgári közigazgatásnak, a magyarokat is ellenőrző hadifogolytáborokról -Martonfa, Inta- háza és Mesteri - rendelkezünk használható adatokkal. A Németországból igazoltatás céljából a Kemenesaljára terelt ukránok sorsának felderítése már bonyolultabb feladatot jelent, hisz úgy is megközelíthetnénk a kérdést, hogy szovjet állampolgárok repatriáltak szovjet állampolgárokat. Mit tekinthetünk ukrán lágernek? Hetyét, Bekenyt, a köcski majort, Bokodot és a Hetye és Köcsk közötti Ujmajort? Arra utaló adatok is vannak, hogy újabb helyekkel bővült azoknak az területeknek a száma, ahol ukránokat őriztek. Miért hordtak minden olyan ukránt, aki bűnösnek számított egy helyre, Bekenybe, még Jánosházáról és Bokodról is? Pontosan megmondani ma már csak ásatások alapján lehetne, hogy mit rejt a bekenyi erdő. Mint ahogy azt sem tudhatjuk, hogy mekkora lehetett a „megengedett háborús veszteség” a szovjet politikai rendőrség gyakorlatában. Bizonyos, hogy döbbenetes az, amit itt a GPU elkövetett, hisz ha figyelembe vészük az összegyűjtött vallomásokban mondottakat, akár a több ezer főt is elérheti a Bekenyben kivégzettek száma. 28
