Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - Kiss Anna: A gólyák az angyalokkal repülnek (játék)
De miképpen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugatig, úgy lesz az ember fiának eljövetele is. A nap elsötétedik, és a hold sem fénylik, és a csillagok az égről lehullnak, és az egek erősségei megrendülnek. És akkor feltetszik az ember fiának jele az égen, és meglátják az embernek fiát eljönni az ég felhőiben nagy hatalomban és Dicsőséggel. És elküldi az ő angyalait, és... GYEREKEK ... lesz az Igazság műve békesség.” (nők vesszőkosarakban csövesku- koricát át a színen, egyik F. párja, hóna alatt ing. Kukoricakúp mezítláb utána: a Feketeinges. Párja szoknyája után nyúlkál) F. PÁRJA Hagyj engem! FEKETEINGES De én elpusztulok, ha szomorú vagy! Ha a gyerek elfordul tőlem! (lassan, ököllel üti a mellét) A szívem tudja, hogy szégyell engem! F. PÁRJA Azt mindenki tudja. FEKETEINGES Te mégis velem élsz, velem veszekszel! F. PÁRJA (közben a fiához, aki leszegett fejjel hallgat, lecseréli róla az inget) Mert te vagy az apja!!! Mert szeretlek!!!!!!! (közönségük van, de mint a fal. A beállt csöndben légpuskalövések. Erős reakciók) MINDENKI Mi ez már megint?! I. RENDŐR Semmi. Ékes elvtárs kutyákra lődöz. („Ti is azért legyetek készek”) (távoli rádiólárma, lövések, gépfegyverhangok, forgó szivárványlángolás a kálváriakereszt mögötti térből, be-bevágó hangszóróhangok. Elhangolódnak. A Sátán összecsapja „kártyáit”, kiválaszt néhányat a Kabátok közül, elsiet velük. A maradékból egy ambiciózus beint utána, a többi lecsap a színpaddeszkára pöckölt „kártyákra”. Máris lapulnak, bújnak. Felkelők az egész szint átérő, nagy, lyukas zászlóval át a színen, az I. II. férfi is) FELKELŐK Szabadsááág! Szabadsááááááág! Szerelmes, 189
