Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - Alföldy Jenő: A lakótelep és élővilága - Csanádi Imre három verse

három évvel korábban, 1927-ben fiatal házasemberként birtokba veszi új birodalmát: Új lakásban című verse a jól időzített öröm ódái hevületű megnyilvánulása. íme egy kis összehasonlítás a két vers között:

(...) S mint a hitetlen a friss forrásnál, mit Mózesnek a vén szikla nyitott meg a csodák legendás idején:

úgy állok én is a csoda előtt: fényt fejek a falból, vizet, erőt (...)- úja elragadtatottan a Te meg a világ költője.

A lakásban pedig, a lakásban, ahová éppen bezuhant a Boldog Tulajdonos: röhögve bújnak sorra elő a bajok,

mert ez sem jó, meg az sem jó.- mondja Csanádi, meglehetős öniróniával ejtve a „Boldog Tulajdonos” szavakat. S ha Szabó Lőrinc rajongva emlegeti a technika „csodáit”, a lakásba vezetett vizet és villanyt, akkor Csanádinak ez jut eszébe a hasonlókról:

csövek kukorékolnak és hörögnek, cifrázva hosszan, minden vécéhúzásra - ennyiben elátkozott kastély.

A kiböjtölt, kiküzdött lakás Csanádinak korántsem azílium. Nem afféle ölébe fogadó, kies lak, mint amilyennek - hogy egy régebbi költőre is utaljak- kedves költője, Berzsenyi mutatta korai művében „osztályrészét”, házát és birtokát. („Van kies szőlőm, van arany kalásszal Bíztató földem, szeretet, szabadság /Lakja hajlékom, kegyes istenimtől / Kérjek-e többet?”) Csanádi bosszús kritikával szemlélődik a „panelkaptár” cseppnyi szobáiban, mellékhelyiségeiben, háborog a mesteremberek trehánysága, a munka elnagyoltsága miatt. Nem volt áldás a hatvanas-hetvenes évek hazai építőiparán. A közelben megszemlélt, régebbi lakótelep mutatja meg, milyen az új is nemsokára: „Idősödik, korosodik, / lassan tíz éves, - / nem csoda, hogy vedlik, / hogy dobál- gatja is / szűkre-mért erkélyeit.”

Csanádi minden különösebb stilizálás, költői túlzás nélkül sivatagi képet ad a birtokba vett házról és környékéről. Sodródó életének mégis ez a kapaszkodója, s ha rosszkedvűen is, de elfogadja vagy belenyugszik, hogy ez lett az otthona: „tessék meggyökeresedni már! / Otthonná béleli a betonfalakat / a nyelvlógatva összevásárolt / első néhány bútor, / első néhány edény, / az esténként sugárzó első lámpa, - / kis társam / riadtan is, tétovázva is / sugárzó

156