Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 11-12. szám - Tóth Endre: Szent Márton és Sabaria-Szombathely
inkább elszigetelődtek az egyetemes egyháztól. A közlekedés biztonsága megszűnt, abbamaradt a távolsági kereskedelem, a hírek alig-alig jutottak el az egyik területről máshová. Európa kereszténysége viszont-köszönhetően Sup- licius Severus életrajzának - számon tartotta a szent születéshelyét. Szent Márton későbbi életrajzai sorra a szülőváros említésével kezdődnek: Toursi Gergely püspöktől Alcuinon (730 k.-804) és Richerius, metzi apáton (12. század első fele) át, Jacobus de Voragine (1298) Legenda Aureusáig. Sőt, még a keleti egyház szent könyveibe is belekerült. Nem Sabariának a középkori magyar államszervezetben betöltött jelentőségének köszönhető ez a megkülönböztetett figyelem, hanem a szent születóshelye okozta, hogy a korai kéziratos világtérképeken is feltüntették a várost. Mégis, a szent szülőhelye meghatározta Sabaria-Szombathely sorsának alakulását. Hatására azonban évszázadokig várni kellett. Nagy Károly (768-814) a 791-es avar hadjáratból, seregét kerülő úton, Sabarián keresztül vezette vissza. Nem lehetetlen, hogy a kerülő oka éppen az volt, hogy uralkodó el akart jutni a szent szülőhelyére. A toursi bencés apát, Alcuin által nevelt és tanított uralkodó kétségtelenül ismerte a szent születéshelyének nevét. 800-ban Toursba, a szent síijához is ellátogatott, és a római császárkor emlékeit is megbecsülte. Sabariának kiemelt helyet biztosított a keleti végek igazgatásában. Az, hogy Savaria őrgrófság központja volt, nyilván ennek is köszönhető. Ennek következménye volt a 9. században a vastag falú kerek vár megépítése, ami viszont meghatározó jelentőséget adott a településnek a magyar államalapítást követően. A karo- ling grófsági központban erőd és templom épült. Ez a templom, amint a régészeti kutatás bebizonyította, a mai Szent Márton templom körzetében állt. A belakható méretű és védhető vár vastag falaival felhasználható építmény maradt a magyar honfoglalás után is. A várat a korai magyar határvédelmi rendszerben felhasználták: előbb királyi tulajdonba került és védelmére besenyőket telepítettek. Amikor pedig a nyugati országhatár területi rendszerű határvédelme (a gyepűrendszer) átalakult, a kővárat a király a győri püspöknek ajándékozta. Torony, majd templom épült mellé, majd a 14-15. században négyzet alakban külső várfallal erősítették meg. Amikor a 16. század második felében a török veszély növekedésével a vasvári káptalan és hiteleshely biztonságosabb helyet keresett magának, ezt a szintén egyházi birtokon, Szombathelyen találta meg. A káptalant rövidesen a megyegyűlés is követte: a karoling vár tehát meghatározó szerephez jutott Szombathely városi fejlődésében. Sulpicius Severus egyértelműen fogalmazott az életrajzban: nem lehet kétséges, hogy a szent Pannónia Prima székhelyén született. Savaria nevét a császárkorban birodalomszerte ismerték. A colonia polgárainak nem egyszer csak a SAV betűkkel jelölték származásukat Rómában, Afrikában vagy Kis- Ázsiában. Ez is elegendő volt azonosításukhoz, a származás jelöléséhez. Ami Márton életrajzából ismert (apja katonasága, az ariánus papok), jól egyezik Savaria késő-római történetével. A külföldi elbeszélő források Sabariáról Szent Márton születése miatt tudnak, jórészt anélkül azonban, hogy bármiféle ismeretük lett volna a korabeli településről. Sulpicius Severus életrajzának tömör és rövid kezdősorai különösképpen alkalmasak voltak arra, hogy a népszerű, ismert szent szülőhelye az egyháziak és a műveltebbek tudatában rögzüljön. Toursi Ger1233
