Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 11-12. szám - Gál József: Beszélgetés Kass Jánossal
találásának félévezredes évfordulóján kért föl Haimann György kollégámmal együtt a Posta bélyeg tervezésre. A bélyeget idegekkel kell bírni, az egy gályarabság. Nagyon aszkétikus munka, iszonyú koncentrációt követel. Folytonos borotvaélen táncolás.- Mitől?-Akörülményektől. Nem az a nehéz, hogy az állvány elé állok és pingálok egy portrét. Az sem mindig könnyű! De számolnom kell azzal, hogy melyik nyomdában készül: a Pénzjegyben, az Államiban, esetleg külföldön. Gyakran futni kell az idővel. Más nehézség is van. Példát mondok: a pusztaszeri Honfoglalás panoráma alapján kellett bélyegeket készítenem, amelyek három egymást követő' esztendóhen jelentek meg. A Feszty kép 160 méter hosszú 7 méter magas és néhány négyzetcentiméteren kellett megjelenítenem.- Melyek az Önhöz legközelebb állók?- Szívesen készítettem a gyerekbélyegeket, Kaffka és Mikes bélyeget. Egyetlen olyan bélyegsorozatom van, amely nem megrendelésre készült, hanem az én javaslatomra. Az ötlet egy barátommal való beszélgetés során merült fel, aki akkor a MEDIMPEX propagandistája volt. A kérdés az volt, hogyan lehetne áttételesen fölkelteni az érdeklődést a magyar gyógyszerek iránt. Akkor jutott eszébe Semmelweis Ignác és csinálhatnánk egy orvossorozatot limitált példányban, amit aztán elküldhetnek legjobb ügyfeleiknek. A posta elfogadta javaslatomat, s 1987-ben megjelent a sorozat első, 1989-ben pedig a második öt bélyege. Jó lett, mert a bennem lévő feszültség olyan nagy volt és a téma is annyira érdekelt, hogy nagyon jót szerettem volna csinálni. Az anyag gyönyörű, ráadásul mindenki rokonszenves volt nekem, Hippok- ratesztől Semmelweisig. A sorozat tanácsadója a néhai miniszterelnök, Antall József volt. A technika megválasztásánál egyértelmű volt, hogy rézkarcot csinálok. Kitüntetett szempont volt, hogy exklúzív megjelenésű legyen. Azt a finomságot, gazdagságot még a ceruzarajt sem tudja visszaadni, amit a rézlemez, az anyag nemessége nyújt.- Munkásságának sajátos területe a fej-sorozat, amely immáron három évtizede tevékenységének egyik fontos területe. Az 1972-es szombathelyi kiállításán láthatott először a közönség. Fej-premier - mint elmondta - azért került Szombathelyre, mert a fővárosban akkoriban nem kapott bemutató termet. A Vas Megyei Tanács elnöke Gonda György és a Savaria Múzeum igazgatója Szentléleky Tihamér azonban szívesen bábáskoddtak a bemutató előkészítésében. A Vas Népe kritikusa Budai Rózsa így írt a bemutatóról. „Technika, tudomány és művészi fantázia egymásra találása nem újdonság. Kass János azonban felfedezett valamit, amit előtte így még senki: azt hogy mitől lesz egyéni a plexi és a polisztirol felhasználásával százszámra gyártható fehér vagy áttetsző fejforma. Az ideggyógyász piros zsineggel hasított feje, a lyukszalaggal megtöltött koponya funkciót, emberi karaktert kapott. Juhász Ferenc portréját nemcsak kézírása, de önnön lényegét kifejező JJi van a fejben...” kezdetű gondolatsora teszi összehasonlíthatatlanul Juhász Ferenccé. Ugyanezeket a gondolatokat fogalmazza meg Horváth György a Magyar Nemzet műbírálója is. Kass János nem szabályos - megszokott arcképeket mintázott és állított ki. Ezek a plexiből vagy polisztirolból leöntött fejformák csupán sémák, 1181
