Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Király Péter: A magyarok népneve a történeti forrásokban és a szomszédos népek névhasználatában
létét, annak megalapítása (678) óta fenyegették. Ezzel függ össze az, hogy Asparuch védelmi vonalat emelt a kazárok ellen: a galacit és a dél- besszarábiait. Továbbá, a bolgárok 818-820. évi hadjárata a Dnyeper melléki területek irányába kétségtelenül a magyarok ellen irányult.108 A fentiek alapján felvetődik a kérdés, elképzelhető-e, hogy az etelközi magyarok egyes csoportjai visszamaradtak szálláshelyükön s hogy az JQJgbry” adat az ó' emléküket őrzi? Véleményem szerint valószínűnek mondható. 8.7. A Metód-Legenda magyar részlete Metód (815-885) Szalonikiben született. Testvérével, Konstantinnal együtt 860-861-ben résztvett a kazáriai küldetésben, majd 862-863-ban a pan- nóniai-moráviai térítőmunkára indult. Testvérével együtt több egyházi munkát lefordított görögből óbolgárra. 873-ban a pápa Morávia és Pannónia érsekévé nevezte ki. Életírása a 9. század végén -10. század elején keletkezett a tanítványok s mindenekeló'tt Kliment Ochridski munkájaként. Nyolc másolata ó'rzó'dött meg, valamennyi orosz szerkesztésű, legrégibb a 12. század végéről való. A magyar epizódot a legenda 16. 1-4 része tartalmazza: ’Midőn pedig az ugor király a dunai részekre érkezett tprisbdbsju ze na strany dounaiskyja korolju ougbrbskomou”) látni akarta (Metódot). És noha némelyek úgy vélték, hogy Metód ezt nem éli túl kínszenvedések nélkül, elment hozzá. O (a király) pedig, mint uralkodóhoz illik, azonképp tisztességgel, fényesen és örömmel fogadta. És beszélgetve vele, miként az ilyen férfiaknak illett beszélgetni, megszeretvén, megcsókolván és nagy ajándékokkal elbocsátotta, mondván néki: emlékezzél meg rólam, tisztelendő atya, szent imáidban.’ A „dunai részeken” - a bolgár kánok névsorának szövegpárhuzamai alapján - ’a Duna alsó folyásának területei’ értendők. A Jiorolju” (részeshatározói eset) a ,király” szónak orosz hagalakú változata (megjegyzendő: a legendában a magyaron kívül a morva fejedelem és a német uralkodó is a ,Jzorolb” címet viseli); az életírás többi Hort-, Holt- típusú szava azonban már déli szláv (óbolgár) hangalakú (strana, zlata). Ebből arra lehet következtetni, hogy az orosz hangalakú ,Jiorolb” szót egy későbbi orosz másoló vitte be az óbolgár nyelvű szövegbe - az eredeti magyar, feltehetőleg kende vagy gyula méltóságnév helyett. - A ’magyar’ jelentésű „ougbrbskomou” (részeshatározói eset) valamennyi kéziratban ugyanígy szerepel, s ez az onogur longur népnév óorosz Ogbrb alakjának 11. század utáni ugr- változata. Ha Metód és a magyar ,király” találkozásának leírását összehasonlítjuk Konstantinnak és Metódnak a kazár kagánnál, Rostislav Morávia fejedelménél, Kocel pannóniai fejedelemnél s a bizánci császárnál tett látogatásuk jellemzésével, kitűnik,, hogy a magyar vezérnél tett látogatás légkörének leírása, a társalgás színvonalának bemutatása semmivel sem marad el a többi látogatás és fogadtatás ábrázolásánál. S. Ritig (191O)100 e találkozás alapján olyan következtetést von le, hogy Metód, amikor 882-ben Konstantinápolyba a császárhoz ment, s útja Bulgárián keresztül vezetett, a magyarok között is térített, akik abban az időben az Al-Duna bal partját ülték meg. Sajátmagam is úgy vélem, hogy Metód és a „magyar király” találkozására 882-ben az Al- Duna vidékén került sor. - Az „ugor” (király) kérdésében a kutatók egy része 107
