Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 9. szám - Varga Imre: Ezer órán

teendő, s jövök is lefelé. Kiderül, előre állították az órákat, a nyári időszámítás szerint. így a gyakorlásra alig félórám marad a miséig. János a kertben, én a templomban. T.-nek megint házam előtt vezet el az útja, eldicsekszik, milyen lelkesen készül a feltámadásra. Napi egyszeri étkezés. Mindezt teáscsészémbe csácsogja bele. Ez lenne az áhitatod? Megsértődik. Veszi a kabátját, megy is. De inkább marad és panaszkodik; mondja, mondja, ömlik belőle a szó. Ahogy elmegy, részvételt érzek iránta, derék öregecske asszony, ezzel a sinka (ösztövér, betegségekre hajlamos) testtel. Délután én megyek hozzá őrölni- valóimmal. A kenyérsütéshez lisztőrlés. A rozs tiszta, mert lassan kiválogat­tam. A búza egy része még válogatásra vár. Sok az őrölnivaló. A malom föl- melegszik, várni kell, amíg megint kihűl, addig teázgatunk. Itthon még nincs begyújtva. Fél tizet mutat az órám, vagyis már fél tizenegy. A könyvet kézbe veszem, leejtem. Készülődés a böjttörésre. Már csírázik a szándék a magokkal. Helyet ke­resni minden magnak, mert a csivitálban tarkabab, búza, szotyola, a többi kistányéron, üvegtálcán. Ez már a gazda szemrevételezése, nem a remetéé. De talán még egy kis gyakorlás is belefér a napba, hogy szebben végződjünk ma is. április 1. Nem tréfadolog az ezerórás koplalás utolsó előtti napjára érni. Haha! Ahogy tegnap este állítgattam az ébresztőórát, fólkattintottam a berregőjét, így ma erre ébredek. Bevásárlás. Két liter házi tehéntej, hogy joghurtot főzzek. Míg ezt ideírom, a joghurt már odakint alszik. Bedagasztottam a rozskenyeret, hadd érlelődjön, savanyodjon holnapig a kovász, majd belégyúrok némi csíráztatott búzát meg rozsot, úgy sütöm meg. A szaga már így is Ígéret. A csírázókedv általános. Még a kertbe is jut mai napomból. Rózsabokrok meg- metszése, gaz-összegereblyézés, mák- és borsóvetés. Telefon J. Ferinek. Egy­két éve evőtársam a böjttörésben. Holnap benyit megint. Tavaly is itt ült az asztalomnál. Kóstolnivalót hozott. A húsvéti lapok megírása, feladásra vár­nak. Várhatóan zsúfolt lesz a holnap délelőtt (s mostmár csakis tervekben élek): kenyérsütés, házitej vásárlás, főzőcske, zöldségbolt, posta. Ma is nagyon gyűjtögettem. Főzni való kukoricát kértem (akiknél tavaly törni voltam); meg­szórni mákkal, dióval. Ilyesmikre vágyok gyerekes kívánsággal. Ma kaptam meg a madárodut is. Fölerősítettem a nagy cseresznyefára, a kékfarkúaknak. Remélem, észreveszik a madaraim. AT.-lányok átkocsiztak Párkányba, őzge- rinc-formát rendeltem, azt mondják, nincs a boltokban. Majd utánajárok, ha átutazom húsvétra. ápr. 2. Üres dolog a teltség, véltem pár órája, a játék közben komolyra fordult. De ne álljak mindjárt a dolgok elébe! Hatkor ébresztő. Bevásárlás. Hosszú ideig ajnározom a rozscipókat, ez elviszi időmet, s kissé űzötten főzőcskézek. Mint aki most tanulja a konyhai mesterséget. Csíráztatott búzát párolok, hajtatott fekete babbal, sárgarépát, hordóskáposztát (hogy aztán majd az orromban ízleljem meg őket.) J. Feri nem egyedül tér be; egy tagbaszakadt ismerősével, aki paranoiás. Megáll a küszöbön. Se ki, se be, csak a meleg szökik ki az utcára. A találkozás is vala­992

Next

/
Oldalképek
Tartalom