Életünk, 1997 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 9. szám - Varga Imre: Ezer órán

módszer az ismerkedésre. Sok jegyzet, álom-leírások gyűltek föl, a minden­napok pedig éltetik itt a nyelvet. Már hajnaltól. A fékező kocsik, tülkölés, ajtócsapkodás, hátramenet. Vasárnap inkább a szagoké: zsírszag, sülő húsok. A miséből ami jó: öröm és feladat a belső tartáshoz. Amit röviden így lehetne. Ha valakit megítélek, igazságtalan vagyok vele. (Korlátozom a lényét a magam szűkösségével.) A teremtőerő csak lélekben és igazságban imádható. Ez pedig biztosan fontosabb az élethez, mint az én véleményem a szomszéd udvar eseményeiről. A hiány mindig az én hiányom, csak legyek éber, mielőtt véleményt mondanék. A megértést, az elfogadást erősíteni, a semmi sem idegent, ami emberi: alakuljak azzá, akivel éppen dolgom van. Ha nem sikerül, a dráma maradjon a bensőm titka. Kint még mindig van a hóból, de a fal védelmében már a télutó virágai. Az olvadt sávban előbátorodnak a zöldek. Az gonosz gondolatnak orvosságai. Az ítélet visszavonása, a megértő figyelem a prózára is előkészület, egy írónak nem a gondolatai, véleménye fontos. Semmi sem lehet készen. Még ezek a végítélet-szövegek sem. Furcsa az Istent hallani egy varrónő szájából. Tapogatózás írás közben. Mint aki nem lát. Világtalan. Illesztgetem, ráhallgatok. Kalandos, ácsorgós, tétovázós időnként, míg kiderül aztán, mit akarunk egymással. Hová tart a sötétből a sejtelem. Vagy épp a fólvillanása. Amikor minden láthatóbb. Amikor a zárósorig jutok. Esetleg ámuldozok is közben. Képekből lépek ki, lábam lógázva, akkordok zümmögnek utánam, amikor elindulok. A zárósor öröme, amin túl az írás olvasmány lesz. Ha látom, hogy jó, az nagyon jó. Szervetlenebb azért, s nem olyan szép, mint a Főnöké. Versek. Akorábbi aszályos időhöz képest bővebben, szaporábban, erőtelje­sebben. A vers pedig, ahogy valahol már leírtam, a fiatalság műfaja. Igazi verset csak fiatalon lehet írni. Ez nem csak életkori kérdés, hanem inkább belső tartása. Állapot. A nap attól kerek, amitől négyszögletes az ágy. Az alvás mindig a kör négyszögesítése. Álomban olykor sikerül is. márc. 11. A visszahúzódás napja. De miből s hová? írás nem volt. (Van.) Zenehall­gatás, meditativ gyakorlatok, ülés. Olvasgatás. Ásványvízért a gyógyszer- tárba. A főnöknő hosszan mondja a telefonba, táncikál, a kezéből érméket, kulcsokat hajigái, vigyázz fiam, ilyenkor könnyen jön a tüdőgyulladás, vegyél fel szélkabátot, s nehogy valakire megharagudj, s akkor meg mosolyogsz. Eb­ből fekély lehet. Ne nyomd le az indulataid! Puff, dobta a kulcskarikát is a labor közepe felé. Fogy a türelmem. Kiderül, korai még, mert ásványvíz csak holnapra jön. Ha már benne vagyok: kudarc a gyakorlószőnyegem kimosása is. T.-ék mosógépei rosszak. Illetve a kis forgótárcsás nekem nem elég nagy. Hetek tűzcsendje után befőtök a konyhai téglakályhába. Jól ég, a kihűlt falak átmelegszenek. A nyereség rovatba még: három versemet elfogadták a Tiszatájnál. Kapok 980

Next

/
Oldalképek
Tartalom