Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 9. szám - Kiss István: A trójai faló rejtélye

Asszíria a mai Észak-Irak és Délkelét-Törökország területén helyezkedett el és a Kr.e. 14. században vált önálló állammá, majd későbbi világhatalommá. Sikereit a haditechnikában bevezetett újításainak köszönhette. Többek között tökéletesítették a hükszoszok lóvontatta harci szekerét és a visszacsapó íjat. Hadrakelve olyan szigorú rendszerelvű katonai táborokban volt a szálláshelyük, ami a római castrum-ra, meg a helyi és iszlám városépítészeti gyakorlatra is hatott. Elsőként rendszeresítették a vasfegyvereket, valamint várostromhoz az utász alakulatokat és az ostromgépeket, sőt a lélektani hadviselést is. Ez utóbbi nem volt más, mint hírhedt kegyetlenségükkel és kíméletlenségükkel keltett rettegés és félelem. Uralkodóik sem kegyes voltukra, vagy építőtevékenységükre voltak büszkék, hanem rémtetteikre a fennmaradt feliratok tanúsága szerint:

„Elpusztítottam őket, leromboltam falaikat és tűzzel égettem fel városaikat. Koponyahegyeket emeltem városaik kapuja előtt. Apró darabokra vágott tetemüket kutyákkal, disznókkal és keselyűkkel etettem meg. Lassan nyúzattam le a bőrüket. Soknak levágattam a kezét és lábát, másoknak az orrát, fülét és karját. Sok katonának kitolattam a szemét.”

A felsorolás mértéktartó, mert leggyakoribb, kedvenc megtorlásmódjukat, a karóbahúzást meg sem említi a felirat.

A pusztító, népirtó tevékenység ugyanakkor bámulatos lelki egyensúlyt és öntudatos magabiztosságot alakított ki bennünk. Legalábbis egy későbbi uralkodó (Esarhaddon, Kr.e. 681-669) saját magáról szerkesztett jellemrajza azt tanúsítja, hogy nem volt szüksége mentálhigiénés pszichiátriai kezelésre:

„Hatalmas vagyok, mindenható vagyok, hős vagyok, gigantikus vagyok, kolosszális vagyok”.

Ráadásul az asszírok kitűnő mérnökök és konstruktőrök voltak. Nagy haditechnikai találmányuk volt a kerekeken guruló ostromgép. Kezdetben a hagyományos könnyű ostromlétrát rögzítették egy nehéz favázra, hogy a várvédők ne tudják felborítani, majd a favázat külső burkolattal védve a torony belsejében másztak fel a fal magasságáig és onnan át a falra. Később az ostromlétrát rejtő tornyot faltörő kossal kombinálták.

Az eredeti asszír ostomgépekről leírás nem maradt fenn, de sok ábrázolásuk ismert asszír palotareliefeken, főleg Nimrudból. A több évszázadot átfogó ábrázolások csak lassú és fokozatos fejlődést mutatnak. A legszembetűnőbb az, hogy a fejlettebb és nagyobbméretű ostromgép változatok négy kerék hegyeit csak hat keréken gördülnek és a kezdetben nyitott toronyfelépítményt is lefedték tetővel. Az ábrázolások részletezettsége és művészi színvonala sem egyenletes. Ez érthető is, hiszem a várostromot személyesen irányító, a várvédőket maga is nyilazó király alakja a főmondanivaló, és mellette csak mellékszereplő az ostromgép.

Ennek ellenére van lehetőség az elméleti rekonstrukcióra.

A méretek megállapításakor abból kell kiindulni, hogy a mykénei kor cyk882