Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában
házához kapcsolni. Időnként (pl. 881, 894) a magyarok is morva szövetségben kalandoztak a Keleti Frank Birodalom rovására, de szoros és állandó kapcsolatról nem beszélhetünk. Egészében véve laza kazár-bizánci-magyar-morva szövetségi rendszert vázolhatunk fel, amelyhez a magyarok csak alkalmilag kötődtek. A másik oldalról a keleti frankok a bolgárokkal szövetkeztek a morvák ellen (pl. 863, 892), de e kapcsolat sem minősíthető szorosnak. A bolgárok megnyerték 895 táján a bizánciakkal együttműködő magyarok hátában azok ősi ellenfeleit, a besenyőket, akiket egyideig Bizánc is ellenségnek tartott, utána igyekezett megnyerni, illetve semlegesíteni őket. IRODALOM Források Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. Szerk. Hajdú Pétev-Kristó Gyula-Róna-Tas András. 1/1-2., II-IV. Bp. 1976-1982. Bibliotheca geographorum Arabicorum. Ed. M J de Goeje I—VII. Lugduni Batavorum, 1870-1892. Gombos, F. A: Catalogus fontium históriáé Hungaricae I-IIÍ. Bp. 1937-1938. Györffy György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1986a. Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bp. 1916. Jenkins, R. J. H. (ed.): Constantine Porphyrogenitus: De administrando imperio. Greek text edited by Gy. Momvcsik, English translation by R. J. H. Jenkins Washington, 1967. Kristó Gyula (szerk.): A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. Szeged, 1995. Magnae Moraviae fontes historici. Red. L E. Havlik Pragae-Brunae, 1966-1977. Monumenta Germaniae Historica. Scriptores I-XXXIV. Hanoverae-Lipsiae, 1826-1934 (Reprint 1963-1964) Momvcsik Gyula: Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása, ,Bp. 1950. Momvcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történelem bizánci forrásai. Bp. 1984. Pauler Gyula-Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar honfoglalás kútfői. Bp. 1900 (reprint 1995). Szentpétery, E (ed.): Scriptores rerum Hungaricarum tempere ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Bp., 1937-1938. Wiet, G: Ibn Rusteh. Les autours precieux. Le Caire, 1955. Válogcdott szakitodedorn Ajtamonov, M. I.: Isztorija Hazar. Leningrád, 1962. Bartha Antal: A IX-X. századi magyar társadalom. Bp. 1968. Bartha Antal: Kijev és Itil. Történelmi Szemle 7 (1964) 223-254. Bálint Csanád: A honfoglaló magyarok és Európa. Magyar Szemle 3 (1994) 787-811. Biay, J B.: A History of the Eastern Roman Empire from the Fall of Irene to the Accession of Basil I. (A. D. 802-867). London, 1912. Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Bp. 1985. The Cambridge Medieval History. Vol III. Germany and the Western Empire. Cambridge, 1936. The Cambridge Medieval History IV. The Byzantine Empire. Cambridge, 1966. Dunlop, D. M The History of the Jewish Khazars. Princeton, 1954. Dimmler, E.: Geschichte des Ostfrankischen Reiches. I—III. Leipzig, 1887-18882. Fodor István: Verecke híres útján... A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. Bp. 1975. Golb, N-Pritsak, O. Khazarian Hebrew Documents of the Tenth Century. Ithaca-London, 1982. Golden, P. B.: Khazar Studies. A Historico-Philological Inquiry into the Origins of the Khazars. I—II. Bp. 1980. Gyóni Mátyás:. Kalizok, kazárok, kabarok, magyarok. Magyar Nyelv 35 (1938) 80-96, 159-168. H Tóth Imre: Konstantin-Cyrill és Metód élete és működése. Szeged, 19912. Koestler, A: A tizenharmadik törzs. Akazár birodalom és öröksége, ford. Rózsahegyi István. Bp. 1990. Kokovcev, P. K: Evrejsko-chazarskoe perepiska v X v'eke. Leningrád, 1932. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század.) Főszerk. Ktistó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc.. Bp. Í994. Kristó Gyula: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980. Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 8. Szeged, 1995. Krumbacher, K: Geschichte der byzantinischen Littera- tur ven Justinian bis Ende der Oströmischen Reiches. München, 18972. Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp. 1986. Ludwig, D.: Struktur und Gesellschaft des Chazaren- reiches in Licht des schriftlichen Quellen. Inaugual Dissertation zur Elangung des Doktorgrades des Philosophischen Fakultat der Westfalischen Wilhelms Universität zu Münster, 1982. Macartney, C. A: The Magyars in the Ninth Century. Cambridge, 1930. Marpuart, J: Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. Leipzig, 1903. Momvcsik Gyula: Bizánc és a magyarság. Bp. 1953. Niederhauser Emil: Bulgária története. Bp. 1959. Novoszelcev, A P: Khazarskoe gosudarstvo i evő rol v istorii vostocsnoj Evropi i Kavkaza. Mcszkva, 1990. Obolensky, D.: The Byzantine Commonwealth. Eastern Europe 500-1453. London, 1971. Ostmgorsky, G.: History of the Byzantine State. Rutges University FVess, 1957. Perényi József: A magyarok és a keleti szlávok kapcsolatai a honfoglalás előtt. In: Kovács Ehdre (szerk.): Magyar-orosz történelmi kapcsolatok, Bp. 1956. 5-34. Pletnjowa, A A: Die Chasaren. Mittelalterliche Reich an Don und Wolga. Leipzig, 1978. Róna-Tas András: A magyarság korai története (Tanulmányok) Magyar Őstörténeti Könyvtár 9. Szerk.: Nagyné Kincses Éva Szeged, 1995. Szegfű László: Equus fabulosus. In: Tanulmányok Karácsonyi Béla hetvenedik születésnapjára. Szerk. Máder Béla. Szeged, 1989. 31-46. Székely György: törzsek alkonya-népek születése. Közép 597
