Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában
Levedi kazár feleséget kapott a kagántól, majd fejedelmi címet ajánlottak fel számára. Ezt a magyar törzsek hierarchiában élen álló vezetője, hivatkozva arra, hogy nincs elég ereje vagy hatalma egy ilyen tisztség betöltésére, tisztelettel visszautasította, s maga helyett a rangsorban utána következő Álmost vagy annak fiát, Árpádot ajánlotta. A Konstantinnál szereplő történet szerint a kagán által felajánlott tisztségre kazár szertartással, pajzsraemeléssel Álmos fiát, Árpádot választották meg. Több kutató is megkérdőjelezi ennek az epizódnak hitelességét. Van olyan álláspont, amely Levedi lemondását tartja utólagos, az Árpád-ház hatalomrajutását legalizáló kitalálásnak, amely Árpád dédunokájától, a Bizáncban 948 körül járt Termacsutól ered. Más nézet Levedi lemondását elfogadja, s azzal indokolja, hogy a kazároktól való függést egyszer már megtapasztaló magyar vezető nem akart újra kazár bábfejedelem lenni, ezért hárította másra a megtisztelő megbízatást. E hipotézis ugyanakkor elutasítja Álmos és Árpád versengésének történetét, s egyértelműen Álmost véli a Levedit követő fejedelemnek. Más feltevés szerint Levedi az ajánlat időpontjában nem viselt törzsszövetségi fejedelmi tisztséget, csak a törzsfők között volt az első, ahogy ezt Konstantin császár is állította. Véleményem szerint Levedi nem lehetett korábban a kündü méltóság viselője, mert különben a kagán ajánlata értelmetlen lett volna. így nem is beszélhetünk lemondásról, tanem csak arról, hogy számunkra ismeretlen okoknál fogva nem vállalta e megbízatást. Bevallott „alkalmatlansága” jellege sem tűnik ki a leírásból, ez lehetett fizikai természetű, de ugyanilyen mértékben feltételezhető politikai, hatalmi „erőtlensége” is. Úgy vélem, hogy a bizánci császár leírásának megfelelően Árpád nyerte el a felajánlott kazár méltóságot, amelyet nagy valószínűséggel a kündü tisztséggel azonosíthatunk. A Bíborbanszületett Konstantin császár által feljegyzett magyar hagyományban tükröződik a kazár kagán tekintélye, amely előtt Levedi is meghajolt, mégha módjában is állt visszautasítani a felkérést. Az is kifejezést nyert az idézett epizódban, hogy a kagán a fejedelmi címet azért adományozta, hogy a leendő magyar fejedelem személyesen neki engedelmeskedjen. Ezt Levedi megválasztandó jelöltjei, Álmos vagy Árpád nevében meg is ígérte. A kazár nagyhatalom hangsúlyos jelenléte fejeződött ki az etelközi fejedelemválasztásban, ahol a kagán emberei is jelen voltak, s kazár szertartással iktatták be a megválasztott Árpádot is. Úgy vélem, hogy aligha helytálló az a vélemény, amely a magyar fejedelemválasztást a függetlenség jeleként értékelte. A bizánci forrásban megőrzött magyar hagyomány szerint kazár kezdeményezésre vazallus fejedelmet választottak a magyarok, így azokkal a nézetekkel érthetünk egyet, amelyek Kazária fennhatósági törekvéseit hangsúlyozták a választás kapcsán. Ugyancsak Konstantin császár tartotta fenn emlékét annak, hogy a magyarok együtt harcoltak a kazárokkal három évig, s resztvettek minden háborújukban. E katonai együttműködés, amely talán nemcsak három évig tartott, utalhatott szövetségre, de a magyarok vazallus katonai segédnépi státusára is. Ennek kifejeződése lehet, hogy a kazárok 860. évi Krím-félsziget elleni támadásakor a bizánci követség magyarokba ütközött, akik részt vehettek a kazár akcióban. A történeti kutatásban a közös kazár-magyar háborúkkal kapcsolatban az is felmerült, hogy e portyák irányulhattak a keleti szlávok, illetve a besenyők ellen is. Megfogalmazódott az a hipotézis, hogy a kazárok nem közvetlenül adóztatták az uralmuk alá tartozó szláv törzseket, 581
