Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 9. szám - Kiss István: A trójai faló rejtélye
KISS ISTVÁN A trójai faló rejtélye Laokoón, Apollón papja: „Timeo Danaos et dona ferentes” (Vergilius: Aeneis) Trója pusztulása „Félek a görögöktől akkor is, ha ajándékot hoznak” skandálta latinul sok kis diák századokon át, hogy bemagolja a „fero, ferre, túli, latum” (hozni-vinni) ige melléknévi igenevének használatát jelzői mellékmondat helyett, a falovat ajándékként hátrahagyó görögök - Danaos dona ferentes - példamondatával. A latintanárok jó pedagógiai érzékkel a fiú gyerekek fantáziáját izgató eseményt választottak mnemotechnikai módszerül. A ravasz Odüsszeusz csele - a trójai faló - ugyanis a görög regék nagy sikertörténete, de, hogy az valójában mi is volt az, ma is rejtély. Engem több, mint félévszázada kísért a kihívás, hogy a rejtélyt megoldjam. Homérosz szűkszavú. A faló létrejöttéről csak annyit mond, hogy Epeiosz az ács, aki Odüsszesz biztatására megépítette a lovat, magától Pállasz Athéné istennőtől tanulta mesterségét, ezért nem kellett neki sokat magyarázni, hogy mit és hogyan tegyen. Epeiosz alkalmas fákat döntött ki az Ida hegyén. Deszkákat hasított, gerendákat faragott és ügyesen összeillesztette őket. Tágas belső üreget képezett ki. Bordázatán ajtót nyitott. Miután a faló elkészült, Odüsszeusz vezetésével ötven állig felfegyverzett harcos rejtőzött el benne, éppen annyi, mint a hadjáratban résztvevő görög hajók fegyveres ereje volt hajóegységenként. A falovakat a többiek a tízéves ostromnak ellenállt falakhoz vontatták és otthagyták a város kapuja előtt. Majd elvonulást színlelve elhajóztak. Még sátraikat is felgyújtották, hogy elhitessék: távozásuk végleges. A trójaiak fellélegeztek. A hosszú ostrom rettegésben töltött évei után felszabadultan bámulták a görögök „fogadalmi ajándékát”, amit - a dezinfor- máló felirat szerint - Pállasz Athéné istennőnek azért szánták, hogy segítse elő szerencsés hazatérésüket. A hiszékenyebbek azonnal fel akarták vontatni a fogadalmi ajándékot a fellegvárba, nehogy a megajándékozott istennő haragja a várost sújtsa. Korábban ugyanis ott ártott a városnak, ahol tudott, mivel Parisz nem neki ítélte az aranyalmát. A szélsőséges kételkedők a tengerbe akarták taszítani az ajándéklovat. A mérsékeltebbek csak kémlelőlyukat akartak fúrni rajta. Az ajándékló fogadtatását Homérosz így ecseteli: 880
