Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 8. szám - Petneházy István: Országalmából jogar

bemélyedésébe helyezték és így a szegecseléssel szilárd rögzítést tudtak elérni. A mágikus mezőt természetesen nem azért vágták ki a glóbusz alsó tartórészéből, mert a felül levő, feleslegessé vált nagyobb lyukat el akarták vele takarni, hanem azért, hogy a jogar nyelét a kristálygömb furatába bedughassák, de ugyanakkor a kivágott mágikus csomót is célszerűen tudták felhasználni a felső és feleslegessé vált lyuk befoltozására. A leírt átalakítást bizonyítja, hogy a jogarfej alsó tartólemezén utólagosan kialakított lyuk széle befejezetlen, mivel azt már nem tudták szakszerűen bekeretezni (Sz.25.). Ha ez a lyuk eredetileg is rajta lett volna a foglalaton, akkor annak a széle is díszes gyöngydrótszegélyt kapott volna.

Jankovics Marcell megállapítása szerint a mágikus csomó a türk népeknél a Kozmosz jelképe, és vele az alvilágot megtestesítő varangy hátát szokták díszíteni. (1.135.)

A mágikus csomó (Sz.26) tehát a Világmindenség része és ezen belül az alvilágot jelenti; az alvilág jelképe. Az eredetileg glóbusznak használt kristálygömb szintén a Kozmoszt, a Világmindenséget jelképezte, és az uralkodói hatalom fontos jelképe volt. Az ilyen átlátszó kristálygömböket Bizáncban szphaira-nak nevezték, ami a földgömböt és egyben az égboltot is jelentette.

A glóbusz tervezői még arra is ügyeltek, hogy a mágikus csomó, mint az alvilág jelképe valóban a Kozmosz alá kerüljön, sőt azt gyakorlatilag látni sem lehetett, mert azt a talpként szolgáló kis korona eltakarta. Ebből logikusan következik az is, hogy az alvilág jelképe nem kerülhet a Világmindenséget, vagy az égboltot jelképező kristálygömb tetejére. A mágikus csomó azonban mégis a kristálygömb tetején van, de csak azért kerülhetett oda, mert akik a szphairából jogart csináltak, nem ismerték a mágikus csomó jelentését. Ezzel a kis aranylemezzel van még egy másik probléma is. Nevezetesen az, hogy a közepén levő lyukra jelenleg nincs szükség, annak nincs semmilyen rendeltetése. Ez megint azt bizonyítja, hogy a mágikus csomó eredetileg nem ezen a helyen volt.

Ezek után már csak az a kérdés, hogy mikor és miért alakították át az országalmát jogarrá? Erre a választ a jelenlegi országalmából kiindulva lehet megadni. A kettős keresztes országalma használatának bevezetését általában III. Bélának (1172-1196) tulajdonítják. Lovag Zsuzsa véleménye szerint III. Béla a kettős keresztes országalmával nevelőapjának, Manuel Komnenosz császárnak a példáját követte. Az ő fia, Imre király (1196-1204) volt az első, aki „a nagy pecsétjén már ilyen hatalmi jelvényt tart a kezében”. (1.17. 94-95. oldal)

A kettős kereszt önállóan, vagy címerpajzson az egész középkorban nyomon követhető. A kettős keresztes országalma azonban először csak I. Imre újabb pecsétjein (K.32-33) jelenik meg. Ilyen kettős keresztes glóbusz látható ezenkívül - Károly Róbertét megelőzően -, Vencel király (1301-1305) CNH.I.383 számú denárán (K.103) is, de III. Bélát sehol sem ábrázolták kettős keresztes glóbusszal. Mindezek ellenére mégis III. Bélának volt legelőször kettős keresztes országalmája, amit indokolnak Béla bizánci neveltetése, görög felesége és Manuel császárral való sokéves személyes, rokoni kapcsolata.

Arról is tudunk, hogy I. Mánuel Komneosz császár (1143-1180) egyik fel758