Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 8. szám - Petneházy István: Országalmából jogar

lándzsa ábrázolása hibátlannak tekinthető. Ugyanígy a kazula tervezője és a hímzést készítő apácák véleményem szerint a glóbuszt tartó királyi kéz esetében sem követtek el hibát. A király bal kezének egy részét azért nem takarja el az országalma, mert a glóbusz átlátszó üvegből, illetőleg hegyik­ristályból készült. Ez az ábrázolási mód nem tekinthető különleges ritkaság­nak, mert ugyanígy ábrázolták a IX.-X. században a Hagia Sophiában látható - a hatalmat és a világot jelképező - gömböket az arkangyal (K.90) és Alex- androsz császár (912-913) bal kezében is (K.89). Ugyanilyen átlátszó gömböt láthatunk még egy másik arkangyal kezében (K.91) is. A hegyikristály ugyan nem teljesen átlátszó, de a kazula készítői csak így tudták kifejezésre juttatni, hogy a király glóbusza nem aranyból, hanem átlát­szó anyagból van. István király országalmája tehát hegyikristályból készült és a tetején a koronázási kazulán látható kép szerint egy latin kereszt is volt. Ilyen magyar koronázási ékszerről eddig nem volt tudomásunk, de ez nem zárja ki egy ilyen országalma korábbi létezését. A buzogány formájú magyar jogar Európában egyedülállónak tekinthető. A jogar feje egy oroszlánokat ábrázoló hegyikristály gömb, ami eredetileg is jogar lehetett. (1.17. 82-89. oldal). Az átfúrt kristálygömb tehát eredetileg is egy jogar feje lehetett, de István király korában már biztosan országalma volt, mert a korábbi jogarból az első római keresztény magyar királynak egy országalmát készítettek. A kutatók megállapításai szerint a jogar feje a királyi jelvényeink közül a legrégibb (1.78), valószínűleg a Fatimidák uralma alatt álló Egyiptomban, vagy az iraki arab kalifátus területén készült a X. században (1.17). A jogar legrégibb része a kristály gömb, ezért elsősorban ennek a származási helyét és idejét kell meghatározni. László Gyula szerint a jogart II. Henrik ajándékozhatta Istvánnak, de azt is lehetségesnek tartja, hogy ezt a királyi jelvényt Szent István közvetlenül keletről kapta. (1.78. 808. oldal.) A kristálygömbös jogarból készített országalmát véleményem szerint először Szent István használta. László Gyula idézett megállapításából kiin­dulva bizonyosra vehető, hogy a korábban készített kristálygömböt II. Henrik alakíttatta át országalmának és ajándékozta a sógorának, Istvánnak. Ezek után még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a kristálygömbös jogart István király előtt, már használta egy vagy akár több magyar fejedelem is. Ha ez így van akkor István király ezt a jogart adta oda II. Henriknek, hogy abból egy olyan országalmát készíttesen, amely szervesen beilleszkedett a koronázási jelvények közé. A jogar kristálygömbjét filigrándíszes aranylemezek fogják közre. Ezzel szemben a nyél fából és aranyozott ezüst borítással készült, ami a jogarfej foglalatánál jóval egyszerűbb és durvább kivitel (1.17). Az eltérő anyagok - tiszta arany és az aranyozott ezüst - alkalmazása is bizonyítja, hogy a nyél később készült mint a gömb foglalata. Ennek magyarázatára született olyan feltételezés is, hogy a jogart István királlyal együtt eltemették, és annak nyele a sírban elkorhadt. Ezért, amikor a jogart a sírból kivették, új nyelet kellett készíteni, ami a jelenlegi nyéllel és annak borításával azonos. Ez az elmélet azonban nem fogadható el, hiszen a nyél burkolata, - ami tiszta aranyból készült -, nem korhadhatott el, ezért csak a jogar fanyelét kellett volna kic­753

Next

/
Oldalképek
Tartalom