Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 8. szám - Beke György: Magyar zarándoklat Rómába
házfalak mellé a száguldó veszedelmek elől, mint a halálra szánt keresztények a Colosseumben. Nem kívánok ostoba halált magamnak. A Quo vadis? arra tanít, hogy meghalni csak Péterként szabad, önként és méltóságteljesen! Elveszett magyar Kalevala A Laterano-téren úgy érzem, hogy egy másik magyar költó' is velem tart, Dsida Jenővel együtt: Arany János. A Colosseumtól, a majdnem kétezer éves amfiteátrum tövéből indul a Via San Giovanni, folytatódik a Laterano úttal, s nyilván a Piazza San Giovanni in Laterano-ra érünk.Vagyis: a Laterán-negyed Szent János terére. A kereszténység felszabadulásának tere ez. Nagy Konstantin császár ajándékozta a katolikus egyháznak, együtt a türelmi rendeletével, amelyik 313-ban törvényesítette Krisztus egyházát a birodalomban, véget vetve a keresztényüldözések századainak.Egy évvel később Miltiádes pápa megépíttette itt a Szent János-bazilikát, a pápai templomot, amely „caput et mater omnia elcclesarium”, első' minden keresztény templom között, mindegyikük édesanyja. Itt székeltek sokáig a pápák, itt tartották a zsinatokat 1123-tól 1512-ig, öt alkalommal. Számtalan módosítása ellenére, régi alakjában állt 1640-ig, amikor mai formáját megkapta. Ezer esztendő katolicizmusa kapcsolódik a Lateránhoz. A pápai palota ma is Vatikán Állam része, magát a Vatikán Államot függetlenné nyilvánító egyezményt itt kötötték meg, 1929-ben. Most Róma püspökének helynöke kormányozza innen egyházmegyéjét. A helynök rangja szerint bíboros, így illik, lévén Róma püspöke nem más, mint maga a pápa. Laterán: a történelem őrségváltásának színhelye. Itt adta át helyét a római ókor a kora keresztény középkornak. A Szent János-téren áll Róma legnagyobb obeliszkje. Oldalain egyiptomi hieroglifák. A Szent Péter-téren, Vatikán Állam hatalmas „udvarán”, dór oszlopsoroktól körülölelve, egy másik obeliszk, amelyet Krisztus előtt 37-ben hoztak el mindenestől az északafrikai Héliopoliszból, a kolóniáról, és állítottak fel itt újra. A keresztény Róma, a Vatikán megtűrte, „beépíttette” a maga erőd-rendszerébe a Rá napisten kultuszát idéző obeliszket. Ide hozták Jeruzsálemből azt a 28 márvány lépcsőfokot, amelyeken Pilátus palotájában Krisztusnak kellett felmennie, az ítélet nehéz óráiban. Ez már a bevett vallássá lett kereszténység emléke. Nagy Konstantin édesanyja hozatta el Rómába. Itt pedig a Lateránban építették fel újra, szemben a Szent János-bazilikával, a pápa magánkápolnájánál. A lépcsők márványát később fával burkolták be, ezen a Scala Sántán - Szent Lépcsőn - térden mennek fel a zarándokok. A kereszténység - jelesen a katolicizmus - nem mindenütt harcban és rombolva váltotta le az elődök isteneit, szimbólumait. Vajon nálunk, magyaroknál miért volt türelmetlenebb a váltás, mint mondjuk Róma birodalmában? Rá napisten obeliszkje senkit nem zavar a Vatikánban, nálunk az ősmagyar eposz útjában volt a krisztusi hitnek? 737
