Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Mórocz Zsolt: Tükör által - homály nélkül

jönnek, másfelé tartanak, és a halál bizonyosságán kívül semmiben sem hisznek ezen a világon.

Végezetül essen szó arról, miként kell visszafoglalni az országot. Ha az ország megbontása a nyelv megbontásával veszi kezdetét - amint Czakó mondja - akkor a helyreállítást is a nyelv útján kell elkezdeni. Magyar- országon nem alakult ki autentikus, szívonalas köznyelv (sérthető', hiteles beszéd). Van politikai nyelv, reklámnyelv, médianyelv, izmusnyelvek; Baud- rillard a „technológiai nyelvre”, a civilizációból fakadó, a tárgyak jelenlétéből adódó szimbolikus beszéd kényszerítő' erejére hívja fel a figyelmet. Egy „ó's- pápista” (már a XVII. században) úgy vélte, hogy a nyelv tűz, „hamar terjed, erősen éget” és amit a gonosz nyelv elemészt „szava füstivel” meg „korom- jával”, az „egymás után született maradékokban is örökös békélhetetlen visszavonásokat és veszedelmeket szerez”. A Mi a helyzet? gondolatai kiérleltek, kifejtésük világos, logikus. Az író azt adja, amit elvárhatunk tőle: értelmes mondatait a helyzet feltárásához. Nem ködösít, mert birtokolja tárgyát és van mersze az igazság kimondásához. Nagy újság ez ott, ahol olyanokat szokás gondolkodónak nevezni, akik hosszan és unalmasan locsognak arról, amit legkevésbé ők maguk értenek. (Rőfós bibliográfiákkal.) Czakó stílusából hiányzik bármiféle hányavetiség, álnyegleség: az idesüss haver!, milyen oltári laza vagyok! - görcsössége. Kerek, pontos, épelméjű mondatokat ír. Valódi kérdésekre valódi válaszokat ad. Önismeretet ajánl alkalmazkodás helyett: az az izgalmas kérdés, „hogy mit tettünk mi a magunk számára” - mondja a Fölösleges nép-e a magyar? című esszében. Megosztja velünk a megoldást, ami: „Te magad lész!”

Igen, valahogy így...

A helyzet egyébként a könyv olvasása után a következő: „Egyre derültebb az ég”, „oszlik a köd: most már legalább látunk!”

Tükör által - homály nélkül.

(Igen Alapítvány, 1995.)