Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Mórocz Zsolt: Tükör által - homály nélkül
MÓROCZZSOLT Tükör által — homály nélkül CZAKÓ GÁBOR: MI A HELYZET? - GAZDASÁGKOR TITKAI Századunk egyik jelentős filozófusa a hatvanas években úgy vélte, a technikai fejló'dés és abból következő korszak lényege nem súlyának megfelelő, központi helyen áll a gondolkodásban. Kétségei támadtak, vajon a „technikai korszakhoz” egyáltalán rendelhető-e „valamely politikai rendszer”, és ha igen, melyik az? „Nem vagyok róla meggyőződve - mondta -, hogy a demokrácia.” Czakó Gábor, kötete Gazdaságkor című esszéjében, keresi a választ Heidegger kérdéseire. Azt sejteti, hogy ennek a kornak csupán fedőszava, fedőideológiája a demokrácia és annak állandó hangoztatása. A szabadság pedig hovatovább önmaga ellenkezőjét jelenti: a dolgok szabadságát, mivel nem az egyén szabadult fel, hanem a dolgok uralma valósult meg az ember fölött. Fukujama küldetéses liberalizmusa, látomása a történelem végéről pedig nem különbözik jelentősen a bolsevisták, Leninék társadalomfelfogásától. A„meny- nyek országának” bejáratán a felirat változott csupán; most a kongresszusi központ helyett a szupermarketbe nyílik. A szerző úgy véli, a Gazdaságkorban bekövetkezett a valóság leváltása, közvélemény többé nem létezik, „amit annak neveznek azt közvéleménykutatók állítják elő.” Ennek oka - állítja választott mestere, Hamvas szellemében -, hogy megtörtént a lét deszak- ralizációja. A deszakralizált lény a fogyasztó. (A mindennapi árucikkünk add meg nekünk ma!) Az élet elmaterializálódása során az áldozat iránya megfordult. Krisztus vérét borrá változtatják - hja epésen és kocsmát nyitnak. Mindebből: a valóság leváltásából, a deszakralizált létből egy hamis, átmédia- tizált világ született, és annak terméke, az új ember, a Barbie. A Gazdaságkor nem ismer értékeket és értékrendet, csak elérendelő hasznot, szétrombolandó közösségeket, manipulálandó egyedeket. Nagyjából ez a helyzet. A Gazdaságkor elemzésekor feltárult globális irányzatokat teszi azután mérleegre és vizsgálja esszéiben, hogy mit jelentenek azok itt és most, Magyarországon. Vannak írásai, amelyek előbb keletkeztek, de a legteljesebb elméleti alapvetést, summázatot ebben találjuk, érdemes ezzel kezdeni az olvasást. Olyan kérdéseket tesz föl, hogy Mi a magyart, Fölösleges nép-e a magyart, (már a megközelítés is ,rossz” - mert valós), vagy Hogyan kell egy országot elfoglalnit Válaszai olvastán könnyen arra a megállapításra juthatunk, hogy már kevesebbért is javasoltak máglyára, megkövezésre, kerékbetörésre (ízlés szerint) másokat, kies szellemi tájainkon. Czakó írói magatartása - amit anakronisztikus kifejezéssel tisztességnek szokás nevezni -, azonban arra kényszerít bennünket, hogy átértékeljünk 659
