Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6-7. szám - MILLECENTENÁRIUMI MELLÉKLETÜNK - Tóth Sándor László: Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában
megállító, s a nomád betöréseket feltartóztató „kazár béke” (Pax Chazarica) következménye volt. Az iszlám vallás térhódítását Kazária nemcsak az arabok elleni harcával gátolta, hanem vallásválasztásával is. A korábban pogány kazár vezetés felvehette volna akár a kereszténységet, akár pedig az iszlámot. A bizánci típusú (orthodox) kereszténység kibontakozását segíthette volna a kazár fennhatóság alá került onogur missziós püspökség a Krím-félszigeten, illetőleg a Bizánccal való többnyire szövetséges viszony. Az iszlám vallás térnyerését indokolhatta volna a 737. évi vereség utáni, már említett áttérés a kagán részéről, ez azonban kérészéletűnek bizonyult. A kazár vezetés meglepőnek nevezhető fordulattal egy harmadik nagy, mind a keresztény, mind pedig az iszlám alapjául szolgáló, monoteista vallást vett fel. Ez a zsidó vallás volt, amely mind a Bizánci, mind pedig az Arab Birodalomban periférikus, sőt helyenként üldözött helyzetben volt. Az áttérést a történeti irodalom úgy értékelte, hogy ezzel Kazária függetlenségi szándékait nyilvánította ki mindkét birodalommal szemben. A zsidó hit felvételének pontos körülményei és időpontja vitatott a történeti kutatásban. Az is kérdéses, hogy a zsidó vallás melyik irányzatát vette fel a kazár vezetőréteg, s mennyire terjedt el ez Kazáriában. E szempontból az arab és más források mellett különösen jelentős egy X. század közepi levélváltás a spanyolországi Hasdai ben Saprut és a cambridge-i Geni- zatöredékben is szereplő József (Joszif) kazár kagán között. Csak a kagán válasza maradt ránk rövidebb és hosszabb változatban (Jehudah ben Barzillay XI. század végi és Jehudah ha-Levi 1140 körüli munkáiban). Vitatott a történeti irodalomban e levélváltás hitelessége. A kazár uralkodó bővebb változatú levele megemlítette, hogy a kazárok áttérése Bulan kagán idején történt, 340 évvel korábban. Az áttérés egyik lehetséges időpontjának fogadta el a szakirodalom Jehudah ha-Levi 740-es dátumát. Más feltevés a VIII. század végére, a IX. század elejére teszi ezt a fontos eseményt, mivel Maszúdi arab történetíró szerint Harun al-Rashid kalifa (786-809) uralkodása alatt tértek át a kazárok a zsidó vallásra. A kazár levelezésben az is szerepel, hogy Bulan egyik utóda, Obadiah Kagán idején vallási szigorításokat vezettek be. Ezzel kapcsolatos vélemény szerint Obadiah a zsidó hit szigorúbb, rab- binisztikus változatát vezette be a IX. század elején. Van olyan hipotézis is, amely jóval későbbre helyezi a kazár konverziót. A Konstantin (Cirill)-legenda szerint 861-ben bizánci küldöttség ment Kazáriába, amelynek tagja volt Kon- stantin-Cyrill is. Cyrill keresztény hittérítő munkát is végzett, mintegy 200 fő esetében ez sikerrel is járt. A legenda ennek kapcsán szól arról a hitvitáról, amelyet a kagán rendezett annak eldöntésére, hogy melyik valláshoz csatlakozzék. E hitvitára való utalás a kazár levelezésben is szerepel. Ezért felvetették, hogy talán csak 861-et követően tért át a kazáriai vezetés a zsidó hit mérsékeltebb, karaita irányzatára. Véleményem szerint hosszabb folyamatként értelmezhetjük a zsidó vallás felvételét. Bulan felszínes és maradandónak nem bizonyuló áttérése történhetett 740-ben vagy inkább a IX. század elején (egy feltevés szerint 861 körül), Obadiah kagán tartósabb intézkedéseket hozó tevékenységét pedig feltételesen a 860-as évekre tehetjük. A zsidó hitre csak a kazár vezetők térhettek át, Kazária sokvallású birodalom lehetett. Ezt bizonyítja Ibn Ruszta 870-880 körüli időre utaló kijelentése, 576
