Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 5. szám - Dabóczi Déne: Tóth Csaba Lendván

DABÓCZI DÉNES Tóth Csaba Lendván Mintegy fél tucat magyarországi és külföldi kiállítás után láthatjuk Tóth Csaba műveit a lendvai várgalériában. Anélkül, hogy a teljes pályaképet ismertetnénk, meg kell említenünk néhány főbb állomást művészetében. A kezdeti időszakra, ami egybeesik a diákévekkel, a figuralitás és a tájképfestészet volt a jellemzó'. A 80-as évek közepének - második felének alkotásai a gesztusfestészet jegyében készültek, ami egyben a tárgyiasságtól való megfosztottságot is jelentette. Az ekkoriban festett képek közül néhány, mint például ,A tragédia születése” sorozat, pont itt a lendvai művésztelepen készült. E műalkotásokra az érzelmi-hangulati- pszichikai tartalmak dominanciája a jellemző. Mint általában a gesztusfesté­szetben, nála is az akció a fontos, melyben a művészi Én játssza a főszerepet, az ábrázolás tárgya és mikéntje háttérbe szorul. A művész és a külvilág drámai feszültégét tükrözik ezek a festmények. Ráadásként az időszak vége felé megjelenik a művész belső konfliktusa is, ami abban nyilvánul meg, hogy nem tartja elégségesnek az absztrakt expresszionizmus kifejezésmódját akife­jezendő tartalmak létrehozásához. Később el is veti és dekonstruktívnak ne­vezi a tárgyiasságot nélkülöző úgynevezett „autonóm művészetet”, mely a 20. század jellemzője. A 90-es évek elején a spontaneitás mellett megjelenik a tudatosság. Erre legjobb példa a „Rezignáció” című műve, mely a gesztusfestészet festői jeleire épít, de tudatosan egy szabályos négyzet keretébe határolja a kompozíciót. Ugyan megpróbálja még a gesztusképeket különféle alakzatokban installáció- szérűén csoportosítani, s ez időlegesen a quadrát formából való kitöréssel jár együtt, de végül is ez zsákutcát jelent számára. Mindezt az „Összeomlás” című kompozíció fejezi ki legobban, ami egyben le is zárja az absztrakt expresszio­nizmus kísérletezéseit. Az útkeresés vagy inkább kiútkeresés következő fázisában a „Vagy-vagy” című képen a négyzetformálásban már tárgyiasul a közlendő dolog. Egy kis Vas megyei, nevezetesen a rönöki templom .kálváriájára” utal a kép. (Ehhez tudnunk kell, hogy a templom az egykori határövezetben állt és tudatosan hagyták lepusztulni.) A festményen szakrális és profán elemek keverednek, de a vászonra festett fogalom-PASSIO elsősorban az előbbire helyezi a hang­súlyt. E mű jelentős fordulatot hozott Tóth Csaba művészetében, s szeretném ezt egy kicsit bővebben kifejteni. Először is a szó mint cím és mint a képre írt fogalom jelentős szerephez jut a tárgyias forma mellett. Itt kell megjegyez­nünk, hogy a festészetet az ókortól kezdve rengeteg szó kísérte az alkotások címétől egészen a kommentárokig. A feliratok három alapvető fajtája a cím, 506

Next

/
Oldalképek
Tartalom