Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 5. szám - Bohár András: Időmodulációk - Cselényi László költészetéről
barátom mondta nem adok csodája bamba iskola virág virág virág CSAK TÜRELEM-EMBER NEM IS EMBER KINEK EGY HEIDELBERGI veszett kutya vonít a ködben galambdúc árnyas fűzfakert megáradt mégis éj szakadt I. 2/2/2 A romantika művészetfilozófiája, maguk a szerzők és a művek még egyszer egyberakták a töredéket, hogy mi mit kezdünk ezzel, az már megint más kérdés. Talán Cselényi maga is egy álruhába öltözött romantikus és saját létkínjait görgeti újra elénk. Eszünkbe juthat Hölderlin kollégiumi szobája Hegellel és Schellinggel, Novalis kék virága, a fiatal Lukács művészet- filozófiája vagy a teológus-filozófus Heidegger habilitációja az idő fogalmáról... II. 4/1/4 (A hold románca) Bűnös fekete szombat éjszakák a kiskertekben zúg az orgona A város fölött ciklámen a hold mint koraszülött gyermek mosolya Bűnös termékeny szombat éjszakák a város fölött ciklámen a hold, A csillagász az eget kémleli mit neki hold ciklámen orgona A számokat dajkálja keveri rémlik neki a gyermek mosolya De építi a végtelen utat a hold felé számokból képletekből Bűvös termékeny szombat éjszakák a romantika végül mind hamis A hold az égen mint az orgona s már józanul szemlélem magam is Hogy benne foglaltatik a világ a kert s a koraszülött gyermekek anteusz-ég föld-kentaur lett a társa a víz a szél a csörtető gyerekzsivaj A FÖLD PEDIG MINDEN BIZONNYAL TARKA ÉRTELMETLENSÉGET mondjátok mi lett ancsival akit tűzze érlelt a cél kőlepedő dís városa II. 4/31 A romantikus létszemlélet mellett azonban Cselényinél mindig megjelenik az ellenpólus, a dolgok visszáját is görbe tükörben néző poéta, aki az egészséges melankóliát tükrözteti és egybeveti a valóság cseppet sem egészséges őrületeivel: 495
